Fekvése
A Zalai-dombság területén, ezen belül a Göcsejben fekszik, négy kilométerre délre a tájegység központjának számító Novától. Lankás dombok veszik körül, a környéken sok az erdő. A települést a Cserta patak szeli ketté: Mikefa a bal (keleti), Karácsonyfa a jobb (nyugati) parti oldalra esik.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Zalatárnok, kelet és délkelet felől Gutorfölde, dél felől Csertalakos, délnyugat felől Zebecke, nyugat és északnyugat felől pedig Nova. A legközelebbi város a járási székhely, Lenti, 18 kilométerre nyugatra, míg a megyeszékhely, Zalaegerszeg 34 kilométerre fekszik északkeleti irányban.
Megközelítése
Közúti megközelítése három irányból lehetséges: északról Nova, délnyugatról Csömödér-Kissziget-Zebecke, délkeletről pedig Gutorfölde-Csertalakos irányából. A Gutorföldétől induló 7546-os út mindkét településrészen végighúzódik, a Nova-Csömödér közti (a 75-ös főútból kiágazó) 7547-es út Karácsonyfa nyugati szélén halad el.
Közigazgatási területének északi szélét érinti még maga a 75-ös főút is – mely a Balaton térségétől (Keszthelytől) húzódik Lenti térségéig, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala –, a községet azonban a főúttal közvetlenül csak mezőgazdasági utak kapcsolják össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal Ortaháza megállóhelye kínálja, bő 4 kilométerre délre.
Története
A mai Mikekarácsonyfa két település, Mikefa és Karácsonyfa egyesítéséből jött létre 1941-ben. A fa végződés egykor mindkét névben falva volt, amely – a tájra jellemző módon – a 17. századra lerövidült. Mikefát először 1381-ben Mikefalua néven említik az ismert írott források, a rövidült névalak 1773-ban fordul elő először. Karácsonyfa egy 1211-ből származó iratban Karasun néven fordul elő, 1549-ben Karachonfalwaként írtak róla, majd 1612-ben már ez a név is röviden, Karachonfa formában jelenik meg. Mindkét község neve személynévből ered: Mike a Miklós (esetleg a Mihály) becézett formája volt, Karácsony pedig az ünnep nevéből származó név..
Karácsonyfa a források szerint 1394-ben a veszprémi püspökséghez tartozott, 1778-ban viszont a szombathelyi püspökség tulajdonába került. A török időkből származó iratokból kiderül, hogy a falu jobbágyai sokat szenvedtek a szécsiszigeti várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfai lakosokat, mert nem akartak palánkfát hordani a várhoz. Mikefán a 16. században több nemesi família is élt, például a Czigány, a Geráth, a Garázda és a Lóránt család.
A két településről összesen tizenöten vettek részt az 1848–49-es szabadságharcban. Az ezt követő évtizedek fontos eseménye volt, hogy Mikefán 1895-ben megkezdte működését az első iskola, egy tanítóval. A falunak nagy jelentőséget adott a közeli Csertán épült vízimalom, mert itt őrölték a szomszédos falvak gabonáját.
A polgári közigazgatás korában, a kiegyezés utáni időktől 1950-ig Karácsonyfa és Mikefa egyaránt a novai körjegyzőséghez tartozott, ugyanott vezették anyakönyvüket is az állami anyakönyvezés bevezetésétől (1895). A második világháborúban több falubeli is életét vesztette. Karácsonyfa és Mikefa 1941-ben egyesült.
1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésekor az ország legtöbb községéhez hasonlóan Mikekarácsonyfán is önálló községi tanács alakult. Ez 1970-ig működött, attól kezdve a tanácsrendszer megszűnéséig Novával és Barlahidával közös tanácsa volt a falunak, melynek székhely Nován volt.
1990-ben önálló önkormányzat jött létre minden községben, és Mikekarácsonyfa a következő tíz évben ismét önálló közigazgatással rendelkezett, 2000-től azonban Barlahidával körjegyzőséget alkot, ottani székhellyel. A népesség a legtöbb Zala megyei faluhoz hasonlóan csökkent az elmúlt évek során, bár a betelepülők száma is egyre nagyobb. Ma közel 300 fő él a községben.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,6%, cigány 7,7%, német 2%. A lakosok 78,8%-a római katolikusnak, 2,2% reformátusnak, 9,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 78,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% cigánynak, 2,8% németnek (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 2,4% református, 2,1% görög katolikus, 1,4% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 41′ 41″46.660050°N 16.694830°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 36″, k. h. 16° 41′ 41″46.660050°N 16.694830°E
.svg)
