| Balatonrendes | |||
| A községháza oldalbejárata | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Epres Róbert (független) | ||
| Irányítószám | 8255 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 163 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 18,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Balatonrendes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonrendes témájú médiaállományokat. | |||
Balatonrendes (1934-ig Rendes) község Veszprém megye Tapolcai járásában. Lakosainak száma 163 fő (2026. január 1.).

Badacsony és Révfülöp között, a Balaton partjához közel fekszik.
Elérhető közúton a 71-es főúton, vonattal pedig a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalon (Balatonrendes megállóhely).
A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A terület már a római kortól lakott volt, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely lett, melynek lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. A község nevének első írásos említése 1328-ből maradt fenn.
A törökök kiűzése után gyors fejlődésnek indult, 1755-től már iskolája is volt. A község határában szőlőt telepítettek.
A község neve eredetileg Rendes volt. 1913-ban hozzácsatolták a Balaton partján fekvő szomszédos Ábrahámhegyet, amely addig Salföldhöz tartozott. 1934-ben a két települést egybefogó község neve Balatonrendes lett, majd 1977-ben átnevezték Ábrahámhegyre. Végül 1991-ben Ábrahámhegy és Balatonrendes különvált, azóta mindkettő önálló község.
A településen 2007. december 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester lemondása miatt.
2022. július 10-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester 2021. július 2-án lemondott posztjáról. A két időpont közti szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállása alatt ugyanis nem lehetett választásokat tartani az országban. .
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 134 | 129 | 121 | 166 | 180 | 186 | 180 | 171 | 163 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 97,5%-a magyarnak, 5,9% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,6%, református 6,8%, evangélikus 7,6%, görögkatolikus 2,5%, felekezeten kívüli 6,8% (28,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% németnek, 0,6% örménynek, 7,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt római katolikus, 8,3% református, 3,3% evangélikus, 2,8% görögkatolikus, 1,1% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (33,9% nem válaszolt).