| Balatonakali | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koncz Imre (független) | ||
| Irányítószám | 8243 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 666 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 17,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Balatonakali weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonakali témájú médiaállományokat. | |||
Balatonakali (1954-ig: Akali) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
A Balaton-felvidéknek a Balaton nyugati medencéjének északi partvidékére lefutó lankás dombjain és az északi part középső részén helyezkedik el. A közvetlenül határos települések: észak felől Dörgicse, kelet felől Balatonudvari, nyugat felől Zánka, északnyugat felől pedig Tagyon és Szentantalfa; nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos még északon, külterületeik révén az amúgy távolabb fekvő Balatoncsicsóval is.
Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag part menti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.
Üdülőfalu, alig hétszáz állandó lakosa van, de az üdülőszezonban a helyi népesség lélekszáma akár a húszezret is meghaladhatja. A község területén tíz ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő és három nemzetközi kemping működik. Nyaranta a település kulturális programokat, horgász- és vízi sport lehetőségeket is kínál a turistáknak. A vendéglők magyaros ízekkel és a táj híres boraival fogadják a látogatókat, akik magánszállásokat is igénybe vehetnek.
A településen végighúzódik a 71-es főút, autóval keleti és nyugati irányból is ez a legegyszerűbb megközelítési útvonala. Északi irányban itt ágazik ki a főútból a 7338-as út, amely Dörgicse és Pécsely érintésével Balatonszőlősig vezet.
Áthalad Balatonakalin a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal is, a falu vasútállomása a Balatonakali-Dörgicse vasútállomás, amely az ófalu déli szélén helyezkedik el, a tó partja mentén; közúton csak önkormányzati utakon közelíthető meg a 71-es belterületi szakasza felől.
A település Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.
Az Árpád-korban Dörgicse részeként a fehérvári uradalomhoz tartozott. A legrégebbről, 1055-ből fennmaradt írásban Dergecheként említik. Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik e szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, köztük e települést is.
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, és kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc király a piarista rendnek adományozta a területet, s a rend ismét betelepítette, és egészen az 1945-ös földosztásig a tulajdonosa is maradt.
Balatonakaliba költöztették Ság-puszta lakóit is, amikor ott elkezdték építeni a zánkai gyermek- és ifjúsági üdülőt.
A valaha egyutcás Akali mára üdülőfaluvá fejlődött. Összesen 11 gyermektábor működik az alig párszáz lelkes településen, ahol a nyári hónapok idején megtöbbszöröződik a népesség.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 644 | 647 | 658 | 711 | 638 | 690 | 686 | 684 | 666 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 76%-a magyarnak, 2,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (23,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 6,2%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,7% (34,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2-0,2% cigánynak, lengyelnek, bolgárnak és szlováknak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,8% református, 4,5% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).
Balatonakalin született Molnár József geológus.
{{cite book}}: |work= ignored (súgó); Unknown parameter |Iisbn= ignored (súgó)CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)