Ribice

Ribice (Ribița)
Az ortodox templom
Az ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségRibice
Rangközségközpont
Irányítószám337400
SIRUTA-kód90814
Népesség
Népesség520 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2 (2002)
Népsűrűség7,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 10′ 33″, k. h. 22° 46′ 06″46.175833°N 22.768333°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 33″, k. h. 22° 46′ 06″46.175833°N 22.768333°E
Ribice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribice témájú médiaállományokat.

Ribice (románul: Ribița) falu Romániában, a Partiumban, Hunyad megyében.

Nevének eredete

Neve délszláv eredetű, jelentése 'halacska.'

Fekvése

A Brádi-medencében, Brádtól öt, Dévától 44 kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös jobb partján fekszik. Két, egymástól a patak által elválasztott kompakt falurészből és a hegyoldalakon elszórt településrészekből, gazdaságokból áll. A község 73 km²-es területéből 51,61 km² erdő, 677 rét, 637 szántó és 399 legelő. A szántóföldek többsége a községközpont területén, a Fehér-Körös mentén terül el.

Népesség

Etnikai és vallási megoszlás

  • 1880-ban 535 lakosából 507 volt román és 12 magyar anyanyelvű; 520 ortodox, hat református és hat római katolikus vallású.
  • 2002-ben 602 lakosából 600 volt román és két magyar nemzetiségű; 579 ortodox vallású.

Története

Határában a római és a középkorban is bányásztak aranyat. Nevének első említése középkori templomának 1417-es alapító feliratán maradt fenn, Ribica alakban (átírás cirillből). 1439-ben Ribicza, 1525-ben Ribicha mare, 1733-ban Ribitze. 1439 és 1525 között a világosvári uradalomhoz tartozott. 1525-ben öt jobbágytelken élő tizennyolc családfőjét számolták össze. A 17–18. században Zaránd vármegye hegyvidéki részének egyik központi helye. Az innen származott Ribitzei család fontos szerepet játszott a megye vezetésében, Ribitzei Albert már 1603-ban főispáni tisztséget viselt. 1710-ben Wellenstein császári csapata közelében verte meg Cserei János és Szentiványi János kurucait. Köznépe az ortodox, nemesi, birtokos családai a református egyházhoz tartoztak. A református templom ülésrendjét 1772-ben szabályozták, az első sorba a Ribitzei, a másodikba a ribicei Nemes, a Balog és a Biális család tagjai ülhettek. A templom a patak bal partján, a híd mellett állt, és a második világháború után bontották el. 1786. november 3-án a felkelt parasztok megostromolták a Ribitzei család udvarházát, és a következő három napban Kozma Pál adatai szerint 36 főt megöltek. Ribice 1846-ban Zaránd vármegye egyik járásának volt a székhelye, de a járást a későbbiekben megszüntették, Ribicét pedig a Körösbányai járásba tagolták be. 1848 őszén a felkelők felgyújtották a református templomot, és megöltek három férfit és egy nőt. 1876-ban csatolták Hunyad megyéhez.

Látnivalók

Gazdaság

Híres emberek

Itt született 1847-ben Nemes Ödön marosvásárhelyi polgáriskolai tanár, író, újságíró.

Jegyzetek

Gótikus kapuzat
  1. ↑ DEX Online
  2. ↑ Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara. Alba Iulia, 2005[halott link]
  3. ↑ Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 3. Kolozsvár, 2007, 329–30. o.
  4. ↑ Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863ra. Kolozsvártt, 1863, 7. o.
  5. ↑ Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998, 126–27. o.
  6. ↑ Uo., 79 és Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 147. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek