| Ribice (Ribița) | |
| Az ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Ribice |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337400 |
| SIRUTA-kód | 90814 |
| Népesség | |
| Népesség | 520 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 (2002) |
| Népsűrűség | 7,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 73 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Ribice weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribice témájú médiaállományokat. | |
Ribice (románul: Ribița) falu Romániában, a Partiumban, Hunyad megyében.
Neve délszláv eredetű, jelentése 'halacska.'
A Brádi-medencében, Brádtól öt, Dévától 44 kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös jobb partján fekszik. Két, egymástól a patak által elválasztott kompakt falurészből és a hegyoldalakon elszórt településrészekből, gazdaságokból áll. A község 73 km²-es területéből 51,61 km² erdő, 677 rét, 637 szántó és 399 legelő. A szántóföldek többsége a községközpont területén, a Fehér-Körös mentén terül el.
Határában a római és a középkorban is bányásztak aranyat. Nevének első említése középkori templomának 1417-es alapító feliratán maradt fenn, Ribica alakban (átírás cirillből). 1439-ben Ribicza, 1525-ben Ribicha mare, 1733-ban Ribitze. 1439 és 1525 között a világosvári uradalomhoz tartozott. 1525-ben öt jobbágytelken élő tizennyolc családfőjét számolták össze. A 17–18. században Zaránd vármegye hegyvidéki részének egyik központi helye. Az innen származott Ribitzei család fontos szerepet játszott a megye vezetésében, Ribitzei Albert már 1603-ban főispáni tisztséget viselt. 1710-ben Wellenstein császári csapata közelében verte meg Cserei János és Szentiványi János kurucait. Köznépe az ortodox, nemesi, birtokos családai a református egyházhoz tartoztak. A református templom ülésrendjét 1772-ben szabályozták, az első sorba a Ribitzei, a másodikba a ribicei Nemes, a Balog és a Biális család tagjai ülhettek. A templom a patak bal partján, a híd mellett állt, és a második világháború után bontották el. 1786. november 3-án a felkelt parasztok megostromolták a Ribitzei család udvarházát, és a következő három napban Kozma Pál adatai szerint 36 főt megöltek. Ribice 1846-ban Zaránd vármegye egyik járásának volt a székhelye, de a járást a későbbiekben megszüntették, Ribicét pedig a Körösbányai járásba tagolták be. 1848 őszén a felkelők felgyújtották a református templomot, és megöltek három férfit és egy nőt. 1876-ban csatolták Hunyad megyéhez.
Itt született 1847-ben Nemes Ödön marosvásárhelyi polgáriskolai tanár, író, újságíró.
