Vecel

	Vecel (Vețel)
	A vulcsesdi fatemplom, háttérben az új templommal
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Vecel
Rang	községközpont
Irányítószám	337525
SIRUTA-kód	91991
	Népesség
Népesség	975 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	10
Népsűrűség	8,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	113,89 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 22° 47′ 50″45.900022°N 22.797107°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 22° 47′ 50″45.900022°N 22.797107°E
	Vecel weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vecel témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Vecel (románul: Vețel, helyi ejtés szerint Vițăl, németül: Witzel) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Dévától tíz kilométerre északnyugatra, a Maros bal partján, az E68-as főút mellett fekszik.

Nevének eredete

Neve valószínűleg egy német eredetű személynévből való. Először 1278-ban Vecil, majd 1371-ben Vechel, 1430-ban pedig Veczel alakban említették.

Népessége

1785-ben 151 polgári és 150 határőr lakosát írták össze. 1790-ben 304 görög és 18 római katolikus lakta. Vulcsesdnek 1785-ben 130 lakosa volt, valószínűleg valamennyien ortodoxok.
1910-ben 444 lakosából 432 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 324 görögkatolikus, 108 ortodox és 8 református vallású.
2002-ben 850 lakosából 826 volt román, 12 magyar és 9 cigány nemzetiségű; 786 ortodox, 50 pünkösdista és 9 református vallású.

Története

A rómaiak tőle keletre építették fel Dacia provincia egyik legjelentősebb castrumát, Miciát, amely nyugat felől a Maros völgyét védte. A tábor egyébként csak a környéken talált feliratok alapján azonosítható. Közelében a római és a középkorban rezet bányásztak.

1479-ben oppidumként említették. 1491-ben a két hasonló nevű falu, Magyarweczel és Olahweczel Solymos várához tartozott. 1521-ben Oláhvecel kenéze Michael Dragota, míg Magyarvecelé Stephanus Brathyna volt. 1766 és 1850 között az orláti határőrezredhez tartozott. Valószínűleg 1956-ban hozzácsatolták a tőle nyugatra, a Tolcu-hegy túloldalán fekvő, ám a korábban görögkatolikus többségű Veceltől eltérően ortodox Vulcsesdet (1491-ben Welczez, 1601-ben Vultzecz, 1733-ban Velcsez, 1760–62-ben Vulcsesd, 1910-ben 301 román, 4 magyar és 1 német anyanyelvű lakos).

Nevezetességei

Micia nagy kiterjedésű tábor volt a marosnémeti hőerőműtől délre, egy nem túl jelentős polgári településsel, vámhellyel és a Maroshoz közelebb két melléktáborral. A területről származó köveken több mint 250 felirat található. Sikerült azonosítani Iuppiter Hieropolitanus és a mauretaniai istenek templomát, utalásokból pedig tudjuk, hogy létezett Sol Invictus-, Ízisz- és talán Hercules- és Nemeszisz-temploma is. Feltárták amfiteátrumát, fürdőit, kerámiaégető kemencéit, lakóházait és két nekropoliszát. A korai újkorban köveit a környékbeliek újrafelhasználták többek közt herepei és vulcsesdi parasztházakhoz és Szolnokay Péter veceli házának pincéjéhez. Egy kövét a marossolymosi ortodox fatemplomba vitték az oltár alá, egy másikat a marosnémeti református templom padlójába építették. Sírkőként felhasználták őket a dévai református, a brettyelini és a veceli temetőben. A 18. században a külföldi utazók már rendszeresen felkeresték, és lemásolták a feliratokat. Legértékesebb emlékeit a műgyűjtő nagybirtokosok szállíttatták el – ekkor kerültek miciai kövek a branyicskai Jósika-, a feleki Brukenthal-, a marosnémeti Gyulay-, a kéméndi Váradi- és a zámi Nopcsa-kastélyba. A legnagyobb mennyiséget azonban 1806-ban, a Maros menti postaút építésekor használták fel. Az 1816-ban idelátogató Kazinczy Ferenc már így írt: „Sok időt vesztegeték el, míg egy ép téglára találhaték.” Az első tudományos vizsgálatot végzők között Torma Károly, Kuun Géza és Téglás Gábor kutatták.
Vulcsesden 1790-ben épült ortodox fatemplom.
A faluban álló kőtemplomot 1939-ben kezdték el építeni és több évtizedes szünet után, 2006-ban folytatták az építkezést.

Híres emberek

Itt született 1924-ben Francisc Munteanu író.

Jegyzetek

↑
↑ "Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 175. o." (PDF). 2016. március 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 31.
↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
↑ Ezt vitatja Sorin Nemeti: 'Dii Patrii' ai maurilor din Micia. Orma 2004/1
↑ Erdélyi levelek 2. Kolozsvár, 1944, 25. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ↑

[2] "Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 175. o." (PDF). 2016. március 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. március 31.

[3] Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet

[4] Ezt vitatja Sorin Nemeti: 'Dii Patrii' ai maurilor din Micia. Orma 2004/1

[5] Erdélyi levelek 2. Kolozsvár, 1944, 25. o.

Vecel (Vețel)

A vulcsesdi fatemplom, háttérben az új templommal
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Vecel
Rang	községközpont
Irányítószám	337525
SIRUTA-kód	91991
Népesség
Népesség	975 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	10
Népsűrűség	8,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	113,89 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése

é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 22° 47′ 50″45.900022, 22.79710745.900022°N 22.797107°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 22° 47′ 50″45.900022, 22.79710745.900022°N 22.797107°E

Vecel weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Vecel témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség