| Valisora (Vălișoara) | |
| A valisorai vasúti viadukt | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Valisora |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337029 |
| SIRUTA-kód | 91946 |
| Népesség | |
| Népesség | 633 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 |
| Népsűrűség | 18,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 (Valisorai-hágó), 379 (faluközpont) m |
| Terület | 34,04 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Valisora weboldala | |
![]() | |
Valisora (románul: Vălișoara) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevét arról a patakról kapta, amely tőle északra ered és mintegy húsz kilométeren keresztül délnek tartva, Bezsánnál egyesül a Kaján-patakkal, majd nem sokkal lejjebb a Marosba folyik. Ennek neve a román valea szó kicsinyítő képzős változatából való, jelentése 'kis patak'. Először 1506-ban említették, Walyssora alakban.
A Fehér-Körös és a Maros vízgyűjtője közti vízválasztón, illetve annak déli–délkeleti oldalán fekvő szórt – több falumagból álló – település. A Valisorai-hágó az E79-es út Brád és Déva közötti szakaszának legmagasabb pontja, amelyre az út Brád felől egy meredek domboldalon, több szerpentint alkotva kúszik föl. A falu egyes házcsoportjai közvetlenül a hágó délkeleti oldalán, a főútról elágazó és Ormingya felé emelkedő 76-os út mentén, az E79-es úton két kilométerrel lejjebb (itt találhatók a község kommunális épületei), illetve ettől nyugatra és keletre fekszenek. Négy-hatszáz méteres tengerszint feletti magasságú hegyek veszik körbe. Az E79-es és a DN76-os út kereszteződése Dévától 33 kilométerre északnyugatra, Brádtól 12 kilométerre délkeletre található.
Első említései idején, a 16. század elején a vajdahunyadi vár uradalmához tartozott. Hunyad vármegye és egyben Erdély határán feküdt. Lakói 1849. február 10-én megtámadták a piski csata sebesültjeit Nagyváradra szállító honvédeket. Április 10-én Csutak Kálmán felégette, de lakói már korábban elmenekültek. A 20. század elején a rudai bányákban dolgoztak, naponta több kilométert gyalogolva.