Tustya

Tustya (Tuștea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségAlsófarkadin
Rangfalu
KözségközpontAlsófarkadin
Irányítószám337239
SIRUTA-kód91786
Népesség
Népesség218 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 01″, k. h. 22° 50′ 49″45.600311°N 22.846992°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 01″, k. h. 22° 50′ 49″45.600311°N 22.846992°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tustya témájú médiaállományokat.
Görögkatolikus fatemplom (Adler Lipót felvétele, 20. század eleje)

Tustya (románul: Tuștea) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Hátszegtől nyolc kilométerre nyugatra, a Ruszka-havas lábánál fekszik.

Nevének eredete

Kiss Lajos szerint neve a Tódor név délszláv változatából való. Először 1360-ban Tusta, később 1462-ben Thwztya, 1733-ban Tustija alakban írták.

Története

1360-ban Dragomyr nevű román papját említették.

A 18. század elején, Demsus testvéregyházaként alapították református egyházközségét. A gyülekezetet a század második felében a tustyai Csulai, Rozgoni, Balia, Lukáts, Antalffi, Bokosnyitza és Miske családok alkották. A 19. század elején megszűnt, de saját papja korábban sem volt, hanem Demsussal, Nagypesténnyel és Nagycsulával közösen alkotott egy egyházközséget.

1731-ben országos vásárok tartására kapott szabadalmat. 1750-ben mindkét görögkatolikus pópája kétnejű volt, ezért eltiltották őket az egyházi hivataltól. Az 1750-es években a hívek visszatértek az ortodox vallásra, de 1850-ben már ismét görögkatolikusok voltak és 1858-ban görögkatolikus iskolát is szerveztek.

1850-ben 561 lakosából 465 volt román, 54 magyar és 22 cigány nemzetiségű; 499 görögkatolikus, 27 református, 18 római katolikus és 17 zsidó vallású.

2002-ben 325 román nemzetiségű lakosából 255 volt ortodox, 56 görögkatolikus és 11 pünkösdista vallású.

Látnivalók

Jegyzetek

  1. ↑ Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 3. Kolozsvár, 2007, 418–437. o.
  2. ↑ Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 21. o.
  3. ↑ Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. ↑ "www.geopark.go.ro". 2010. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 28.