Somosd

Somosd (Cornești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségNyárádkarácson
Rangfalu
KözségközpontNyárádkarácsony
Irányítószám547178
SIRUTA-kód116322
Népesség
Népesség917 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság800 (2011)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″46.456602°N 24.586742°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″46.456602°N 24.586742°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Somosd témájú médiaállományokat.

Somosd (románul: Cornești) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik.

Fekvése

A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.

Nevének eredete

Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782-ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:

Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum
Plurima cui nomen cornus habere debit.
Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit
Multa quod in sylvis cornea bacca suis.

Magyar fordításban a vers így hangzik:

Házunk ide a közeli rétre vittetett
Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.
Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,
Erdeiben számos vörös som-gyöngy.

/Dr. Buzogány Dezső/

Története

1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült.

1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar, 3 román és 79 roma anyanyelvű.

Felekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt. A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába.

2005. augusztus 14-én emlékművet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200. évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.

A somosdi egykori felekezeti iskola épülete 2018 augusztusától ad otthont az írógép- és vadászmúzeumnak, valamint könyvtárnak. Székely Sándor vállalkozó régi terve vált valóra, hasznosították a református templom árnyékában két évtizede kihasználatlan épületet, és méltó helyre került a kezdeményező írógép- és trófeagyűjteménye, melyet ezentúl bárki megtekinthet. A három teremben mintegy 264 darab 19. és 20. századi írógép van kiállítva.

Látnivalók

Híres emberek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. ↑ Somosd monográfiája Adatok Somosd történetéhez, parokia portál
  3. ↑ Általános bemutató - Emlékmű Nyárádkarácson Archiválva 2024. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Nyárádmente portál
  4. ↑ Egyedülálló magángyűjtemény írógépekből. Múzeum lett belőle liget.ro, 2018. augusztus 14
  5. ↑ Szabolcs, Molnár (2025. június 7.). "Írógép Múzeum". Térj haza, vándor!. Hozzáférés: 2025. június 7.