Gyulakuta
| Gyulakuta (Fântânele) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Gyulakuta |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547235 |
| Körzethívószám | +40 x65 |
| SIRUTA-kód | 116803 |
| Népesség | |
| Népesség | 2392 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2063 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 337 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′, k. h. 24° 45′46.416667°N 24.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′, k. h. 24° 45′46.416667°N 24.750000°E | |
 | |
| Gyulakuta weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulakuta témájú médiaállományokat. | |
Gyulakuta (1899-ig Gyalakuta, románul Fântânele, németül Gielekonten) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Gyulakuta község központja.
Nevének eredete
A hagyomány szerint első lakosai a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen a falu neve. Román neve a magyar név alapján alakult ki (a román fântâna = kút).
A kút mai napig megvan a Kis utca és a Csorgó találkozásánál. Érdekessége, hogy nagy szárazság idején is mindig van víz benne.
Fekvése
Marosvásárhelytől 21 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján, a Bikás-völgy torkolatánál fekszik. Szomszédja Kelementelke.
Története
A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. A hagyomány szerint a Bikás- és a Szék-patak összefolyásánál emelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, a Szászok erdeje nevű helyen római tégladarabok kerültek elő. A település lassan fejlődött: 400-500 év múlva is csak 80 lakosa volt.
A reformáció idején Gyulakuta római katolikus volt. A hívei a pápának fizették a dézsmát, a pénzt, a gabonát és az ajándékot. 1530 után unitárius lett és 1559 után református. E vallás megszilárdulása Szövérdi Gáspár János nevéhez fűződik. A Lázár család gyámjául nevezte ki, aki később feleségül veszi Lázár János özvegyét. Ő ajándékozta az egyháznak a 15. századi kelyhet, amelyet az egyház 1934-ben eladott a Magyar Nemzeti Múzeumnak, és az árából megépítette a református iskolát. Szávérdi Gáspár János nevéhez fűződik a kazettás mennyezet készítése is. Még ajándékozott az egyháznak egy mázsás harangot is.
Gyulakután az ellenreformáció későn, csak 1770-ben kezdődött, amikor Lázár János elrabolt egy osztrák grófnőt, ezért Mária Terézia magyar királynő megneheztelt rá. Azzal a feltétellel bocsátott meg, ha a falut katolizálják. A falu közössége azonban ellenállt.
1952-ben Romániában elsőként itt létesült földgázalapú hőerőmű, melyben négy darab 25 megawattos, szovjet turbina működött. 1996 óta nem üzemel. Lebontása után új erőmű épül a helyén.
1910-ben 1154 magyar lakosa volt. Trianonig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2518 lakosából, 2451 magyar, 52 román, 10 cigány, 5 német volt.
A református templom belülről
A református templom mennyezete, amelyet 1625-ben Egerházi János festett ki
A református templomban megtalált régi freskó
A hőerőmű
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
Látnivalók
- 14. századi eredetű református templomában nyugszik Lázár György, Barcsay Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek, és vele együtt a nagy hírű Lázár család több magas rangú tagja, valamint Szövérdi Gáspár János, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Mennyezetét 1625-ben Egerházi János festette. A kápolnát 1950-ben lebontották.
- A templom belsejében egy kisebb javítás során, régi katolikus freskókat találtak, amelyek ma is megtekinthetők.
- A Lázár-kastélyt gr. Haller Gábor kezdte építeni, majd a Lázár, az iktári Bethlen és a Bánffy családé is volt.
- A temetőben sok régi sírkő található, annak ellenére, hogy nagy részüket a kripták és az új sírok alapjaiba beépítették.
- A Kultúrház előtt egy szökőkút, valamint a kijáratnál egy kézzel faragott székely kapu található
Híres emberek
- Itt született 1905. január 13-án Ábel Olga újságíró, író, műfordító.
- Itt született 1948. április 8-án Koszta Gabriella színésznő, műfordító
- Itt született 1959-ben Varga Csaba matematikus.
Testvértelepülések
Pétervására, Magyarország- Tófej, Magyarország
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ 170 millió euróból építenek új erőművet a japánok Gyulakután – Transindex, 2015. június 1.
További információk
- Gyulakuta honlapja
- Gyulakuta hírportálja Archiválva 2009. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A református templom leírása
- Hereditatum – online műemlék adatbázis
- Fényképfelvételek Gyulakutáról
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
