Története
Első ízben 1505-ben Yedd néven említik, egy kolozsmonostori záloglevélben. 1567-ben Yeth, 1580-ban Jed és 1613-ban Jedd írásmóddal. A falu nevének eredete Orbán Balázs nem bizonyított föltevése szerint egy Jett nevű család lehetett.
Okmány, melyben a falu nevét említik: A kolozsmonostori konvent előtt 1505 február 17-én kötött záloglevél. Egy 1567-es adóösszeírás, melyben a falu 10 kapuval szerepel. Egy 1602-ben készült összeírás fölsorolja Kántor István, Mocsári István, Bósi Lukács, Jeddi Péter, Kántor György, Máté Imre és Jeddi Benedek szabad székelyeket, valamint Lakó Márton jobbágyot.1612-ben Enyedi Lukács szentbenedeki pap és Georgiai Miklós szentiványi pap az Orbán Lőrinc által adományosott bekerített és kapuval ellátott kertet, amelyre aztán az első paplak épül. Az 1614-es marosszéki összeírásban Jedden 38 család élt: 6 lófő, 3 puskás gyalogos, 4 szabadszékely, 11 zsellér, 5 lekötött jobbágy 3 confiscati és 6 vármegyei zsellér.Az 1615-ben kelt vizitációs jegyzőkönyv tartalmazza a prédikátor és a mester jövedelmét.1666-ban a hívek harangot csináltatnak.1677-ben egy második 15 vékás harangot.1722-es marosszéki adóösszeírásban szerepel: 3 armalista, 14 lófő, 3 közszékely, 7 jobbágy, 5 zsellér, 1 kóborló (vagus).
Iskoláját először 1615-ben említik. 1777-ben 97 család, 1813-ban 107 család lakja. 1910-ben 705 lakosa volt, melyből 632 magyar, 29 román, 44 cigány. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1090 lakosából 802 magyar, 233 cigány és 54 román volt.
Románia
é. sz. 46° 33′, k. h. 24° 38′46.550000°N 24.633333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 24° 38′46.550000°N 24.633333°E
.svg){kind=small}
