Vajola

Vajola (Uila)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségBátos
Rangfalu
KözségközpontBátos
Irányítószám547088
SIRUTA-kód115566
Népesség
Népesség531 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság149 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasságkb. 500 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 55′ 50″, k. h. 24° 37′ 05″46.930556°N 24.618056°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 50″, k. h. 24° 37′ 05″46.930556°N 24.618056°E
Vajola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajola témájú médiaállományokat.
Evangélikus templom
Az evangélikus templom harangtornya

Vajola (románul Uila, németül Weilau, szászul Wela) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szászrégentől 22 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén.

Története

1228-ban a mai falu határában említették Radus falut, amely az első tatárjárásban vsz. elpusztult, de neve fönnmaradt a későbbi Ruadesch dűlőnévben. Vajolát először 1319-ben említi oklevél Veylla, majd 1455-ben Wayola néven. A középkorban határában feküdt Szarvasmező (1381) falu.

Bár szász telepítésű falu, nem a Szászföldhöz, hanem mindvégig Kolozs vármegyéhez tartozott és lakói jobbágyi sorba süllyedtek. Szász evangélikus egyházközsége a reformáció idejétől 1850-ig a református szuperintendencia alatt álló nagysajói káptalan részét képezte.

Az 1820-as úrbéri konskripciókor lakói elhatározták, hogy lerázzák magukról a jobbágyi terheket, a külsőségeket pedig sajátjukként jelentették be. Amikor a biztosok kiszálltak, hogy határát fölmérjék, a falusiak félreverték a harangokat és elüldözték őket a faluból.

A német hatóságok 1944. szeptember 12-én 640 szász lakosát evakuálták Németországba. Közülük 1945 tavaszán 270-en visszatértek, de házukban már ott találták az időközben betelepített székelyeket és románokat. Maradék szász lakossága az 1970-es és az 1990-es években vándorolt el.

A faluban élő cigányok többsége úgynevezett „szász” cigány. Az első cigányokról 1810-ben történik említés, és magyar családneveik miatt valószínű, hogy valamely magyar lakosságú faluból költöztek Vajolára. Valamennyien felvették az evangélikus vallást és átvették a szász kultúra számos elemét.

Lakossága

Látnivalók

Gazdasága

A szántóföldi gazdálkodás mellett jelentős gyümölcstermesztő falu. Híres a vajolai cseresznye.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. ↑ Biczó Gábor: Asszimilációkutatás – elmélet és gyakorlat

Források