| Ultima VI. The False Prophet | |
| Fejlesztő | Origin Systems |
| Kiadó | Origin Systems |
| Producer | Richard Garriott Warren Spector |
| Tervező | Richard Garriott |
| Zeneszerző | Todd Porter |
| Sorozat | Ultima |
| Platformok | Amiga, Atari ST, Commodore 64, MS-DOS. FM Towns, NES, PC-98, Sharp X68000, SNES |
| Kiadási dátum | 1990. április |
| Műfaj | szerepjáték |
| Játékmódok | egyjátékos |
| Adathordozó |
|
Az Ultima VI: The False Prophet egy 1990-ben megjelent számítógépes szerepjáték, az Ultima sorozat hatodik része, az "Age of Enlightenment" trilógia befejező epizódja. Ebben a részben a játékos ismét visszatér Britanniába, ahol vízköpőszerű szörnyekkel háborúznak, akik egy prófécia ellen hadakoznak. A játékosnak segítenie kell az ellenük való harcban, majd fel kell fedezniük népük nagy titkait.
A játék, hasonlóan elődeihez, egy újabb technológiai ugrást jelentett. A játéktérkép még nagyobb lett, a világ még interaktívabb lett a manipulálható tereptárgyakkal, és a program kihasználta a technikai újdonságokat, mint a hangkártyák vagy a VGA-grafika, emellett a felhasználói felület is aktívan használni kezdte a point and click manővereket.
Néhány évvel azután, hogy Lord British visszaszerezte a hatalmát, az Avatárt elfogták és egy áldozati oltárhoz kötözték vörös színű, démoni vízköpőkre emlékeztető lények. Shamino, Dupre és Iolo, három társa, megmentik őt, és megszerzik a szent szöveget, ami a vízköpő papnál volt. Az Avatár csapata egy holdkapun át Britanniába utazik, miközben három vízköpő követi őket. A játék azzal kezdődik, hogy az Avatár velük küzd Lord British tróntermében. A küzdelem után kiderül, hogy a lények elvittek magukkal hármat az erények oltárai közül - vissza kell hát azokat szerezni és meg kell védeni Britanniát az inváziótól.
Később kiderül, hogy az egész szituáció teljesen más a vízköpők nézőpontjából. Mi több, nekik is megvan a saját erény-rendszerük. A játékos feladata innentől kezdve az, hogy békét termetsen a felek közt.
Ettől az epizódtól kezdve a játék szakított a különféle arányokkal. Korábban ugyanis a városokat, kastélyokat vagy labirintusokat egyetlen ikon jelölte a térképen, és azok csak akkor váltak nagyméretűvé, amikor beléptünk. Az Ultima VI-ban ezek már integrálásra kerültek a főtérképbe, tehát minden valós méretű a térképen is. A labirintusokat sem első személyű nézetből lehet bejárni, hanem a többi részhez hasonlóan felülnézetből. A program megtartotta a rácsozatos felosztást és a képernyő elrendezését, de még színesebb és részletesebb ferde vetítésű térképnézetet kapott, a nem játékos karakterek pedig beszélgetések közben portrét kaptak.
Az Ultima sorozat összes addigi részét Apple II számítógépre írták. 1990-re azonban a 8 bites számítógépeknek végleg leáldozott, ezért nem is készült belőle ilyen verzió. A technikai fejlődés is túllépett a gépeken, ezért az Origin is belátta, hogy lehetetlenség még csak portot is készíteni belőle Apple II-re. A 16 bites Apple IIGS gépekre elkezdték a fejlesztést, de sosem adták ki. Mindennek ellenére Commodre 64 port ezúttal is készült, de nagyon komoly technikai korlátokkal.
A játékra nagy hatással volt az 1988-as, Chris Roberts vezetésével fejlesztett Origin-játék, a Times of Lore, valamint az 1987-es Dungeon Master. Az egyik ilyen hatás a városok és kastélyok esetében történt, ugyanis ezek miatt nem csak egy ikon jelképezte már azokat a térképen. Az első személyű nézet is eltűnt, helyette ferde vetítést alkalmazó izometrikus nézetet alkalmaztak. Bekerültek továbbá valós idejű elemek is. Richard Garriott a Times of Lore-ból vette át az egérrel használható ikonalapú kezelőfelületet, amellyel a parancsokat tíz ikonhoz rendelte. Utólag ő maga is bosszankodott, hogy miért nem találta ki ezt a rendszert korábban, amikor annyira kézre állt.
A mozgást és a harcokat kezelő valamennyi szoftveres rutint egy 25 éves bostoni programozó, Hermann Miller írta, aki az Ultima V és a Times of Lore PC-verziójában írta a párbeszédeket. Az Ultima VI párbeszédrendszerét szintén egy fiatal programozó, a kínai származású Cheryl Chen írta, aki saját programnyelvet fejlesztett ehhez, a UCS-t (Ultima Conversation System). Ez azt eredményezte, hogy a városlakókkal való párbeszédek esetében eltűntek a korábbi korlátok.
Az Ultima VI volt az egyik első játék, amely PC-n a VGA-grafika és az egér támogatásával érkezett, de támogatta a hangkártyákat is (a hangeffekteket azonban még mindig a PC hangszórója adta). Akkoriban ez azért volt nagy szó, mert a PC-t még mindig n em elsősorban játékos platformként tartották számon, sokkal inkább az Amiga volt az. Az Amigára készült verzió ez esetben a PC-változat portja volt, komolyabb átprogramozás hiányában azonban a játszhatatlanságig lassú az első generációs gépeken, bővítőkártya nélkül.
A kifejezetten a japán piacra szánt FM Towns-verzió egyes dialógusait leszinkronizálták és ezért a programot CD-n adták ki.
70 dolláros áron kapható volt a játékból egy Deluxe verzió is. Ezeket Lord British írta alá, és mellékeltek egy interjút is vele, továbbá tippeket a játékhoz. Minden változathoz járt továbbá egy fekete színű holdkő.
A mai számítógépeken elég nehezen lehet futtatni a játékot, csak DOSBox-ból lehetséges.
2010-ben a Dungeon Siege grafikus motorjának felhasználásával rajongók elkészítették a játék remake-jét, egy másik csapat pedig az Ultima 6 Online-t.