| Vaspataka (Železník) | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1382 | ||
| Polgármester | Andrej Mitaľ | ||
| Irányítószám | 087 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 457 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176 m | ||
| Terület | 5,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Vaspataka weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaspataka témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vaspataka (szlovákul: Železník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
II. András király 1212-ben azt a területet, ahol ma a község is fekszik, a komlósi keresztesek kolostorának adta. Nem tudjuk, hogy a falu ekkor már létezett-e, az adománylevél nem említi. 1319-ben a területet az Aba nembeli Somosy család szerezte meg. A települést 1382-ben „Vasaspathak” néven említik először a Somosy család birtokaként. Az 1427-es adóösszeírásban 25 portával „Vaspathak” alakban szerepel. Később a lakosság száma csökkent. 1543-ban 6, 1567-ben 4 és fél, 1588-ban 3 és fél portáig adózott a község. Birtokosai a Somosy, Széchy, Szirmay, Semsey családok voltak. 1600-ban 10 lakott jobbágyház állt a faluban. 1787-ben 30 házában 225 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VASPATAKA. Zeleznicz. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Topoly vizéhez nem meszsze; határjának 1/3 része alább való, réttye kétszer kaszáltatik, fája van, piatza sints meszsze.”
A 19. században a Semsey és Ferenczy családok tulajdonában állt. 1828-ban 34 háza volt 277 lakossal, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaspataka, Sáros v. tót falu, Karácsonmező fil., 73 kath., 184 ev., 10 zsidó lak. F. u. többen. Ut. post. Eperjes.”
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 434 | 468 | 457 | 457 |
| Különbség | +7,83 % | -2,35 % | +0 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 457 | 457 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 315, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 470 szlovák lakosa volt.
2011-ben 452 lakosából 440 fő szlovák volt.