Szobos

Szobos (Soboš)
Szobos látképe
Szobos látképe
Szobos címere
Szobos címere		 Szobos zászlaja
Szobos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterIvana Ivančová
Irányítószám090 42
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség144 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület7,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 21° 33′ 00″49.145833°N 21.550000°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 21° 33′ 00″49.145833°N 21.550000°E
Szobos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szobos (szlovákul: Soboš) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 20 km-re délre, Girálttól 7 km-re északkeletre fekszik.

Története

A falut a 14. század közepén alapították a radomai uradalom területén. Már ekkor állt fából épített temploma. 1414-ben „Zabus”, „Zobos”, 1427-ben „Soowos” néven találjuk. 1427-ben 30 portája adózott, a makovicai uradalom része volt. A 15. század végén a lengyel seregek támadása miatt csaknem elnéptelenedett. 1600-ban 14 adózó háztartása volt. A 16.-17. században vlach pásztorok telepedtek le a faluban. 1618-ban „Szoboss” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1715-ben 18, 1720-ban 11 adózója volt. Lakói halászattal, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században a helyi agyagból fajanszedényeket készítettek. A falu a 20. századig a Bán család birtoka. 1787-ben 37 házában 264 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOBOS. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Poturnyai Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, agyagja nevezetes.”

1828-ban 41 háza és 320 lakosa volt. A 19. század közepétől sokan elvándoroltak a községből.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szobos, orosz falu, Sáros vármegyében, Radoma fiókja: 8 r., 312 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. Szirmay. Ut. p. Bártfa.”

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság143140140144
Különbség -2,09 % +0 % +2,85 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság141144
Eltérés+2,12 %

1910-ben 191, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 129 lakosából 112 szlovák és 14 ruszin volt.

2011-ben 147 lakosából 111 szlovák és 24 ruszin volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk