Ruzsoly

Ruzsoly (Kružlová)
A község látképe
A község látképe
Ruzsoly zászlaja
Ruzsoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterAdrián Gužo
Irányítószám090 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség762 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság282 m
Terület8,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 34′ 59″49.363889°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 34′ 59″49.363889°N 21.583333°E
Ruzsoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzsoly témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ruzsoly (1899-ig Kruzslyova, szlovákul: Kružlová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 7 km-re északra, a Ladomér-patak, az Ondava és a lengyel határ között fekszik.

Története

A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején. 1414-ben „Crusulwagasa” néven említik először, amikor Czudar Simon birtokát Bebek Jánosnak adja zálogba. A felsorolásban Ruzsoly neve is szerepel. Részben a Czudar család birtoka volt, részben a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben megváltotta magát az adófizetés alól. 1600-ban a soltész házán kívül 7 ház állt a településen, ekkor „Cruszlowa” néven írják. 1618-ban „Kruslyowa” alakban említik a korabeli források, amikor is a soltész háza, egy malom és két ház állt Ruzsolyon. 1787-ben 54 háza és 350 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUSLOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes ura G. Áspremont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Duplinnak szomszédságában, és annak filiája, határjának egy nyomása sovány, fája nints a’ határjában.”

1828-ban 56 házában 433 lakos élt. Lakói állattartással, pásztorkodással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kruszló, Sáros v. orosz falu, Bártfához keletre 1 1/2 mfld, 16 rom., 428 g. kath., 9 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Fürészmalom; nagy erdő; vashámor, mellyben öntött vasmüvek készülnek. F. u. gr. Forgács.”

Az első világháborút megelőzően csupán öt családnak volt a községben kőből épített háza. Iskolája 1904-ben épült, a tanítás magyar nyelven folyt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság523568683762
Különbség +8,60 % +20,24 % +11,56 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság753762
Eltérés+1,19 %

1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 558 lakosából 330 szlovák, 117 cigány és 98 ruszin volt.

2011-ben 642 lakosából 334 szlovák, 150 cigány és 95 ruszin volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk