| Radoma | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Michal Viravec | ||
| Irányítószám | 090 42 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 416 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Terület | 10,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Radoma weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoma témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Radoma (szlovákul: Radoma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Felsővízköztől 13 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek.
A település a sárosi királyi uradalom területén keletkezett a 13. században. Első írásos említése 1272-ből származik „terra Radoma” alakban. 1274-ben uradalmi központként a Thököly család birtoka, akik 1352-ben a Czudaroknak adták el. 1427-ben 60 adózó portája volt. Ezután a Somosy, majd a 17. századtól a Rákóczi-családé. 1787-ben 45 háza és 413 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADOMA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 3/4, Bártfához 2 mértföldnyire, határja őszi gabonát is megtermő, réttyei jók, ’s kétszer kaszáltatnak, fája van mind a’ kétféle, legelője is elég lévén, második osztálybéli.”
A 19. században a Szirmay és más családoké volt. 1828-ban 56 házában 429-en éltek. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radoma, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Eperjeshez kelet-északra 4 mfd., 272 romai, 108 gör. kath. lak. Kath. par. templom. Savanyuviz. F. u. Szirmay János.”
1850 és 1880 között sokan elköltöztek a faluból. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 418 | 436 | 437 | 416 |
| Különbség | +4,30 % | +0,22 % | -4,80 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 425 | 416 |
| Eltérés | -2,11 % |
1910-ben 461, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 451 lakosából 442 szlovák volt.
2011-ben 453 lakosából 408 szlovák volt.