| Kiskurima (Kurimka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1548 | ||
| Polgármester | Ján Božík | ||
| Irányítószám | 090 16 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 371 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 321 m | ||
| Terület | 12,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kiskurima weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskurima témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kiskurima (1899-ig Kurimka, szlovákul: Kurimka, ukránul: Kurimka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Felsővízköztől 16 km-re nyugatra, az Ondava és a Tapoly felső folyása között fekszik.
Írott forrásban 1427-ben említik először, de a község csak 1548 körül keletkezett a vlach jog alapján, ruszinok betelepítésével. Ekkor „Kwrymka” alakban szerepel, és a makovicai váruradalom része volt. 1711-ben majdnem a teljes lakossága elmenekült. 1787-ben 75 házában 447 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KURINKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Haiszlinnak szomszédságában, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, és fája van.”
1828-ban 72 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kurimka, Sáros vmegyében, orosz falu, a makoviczi uradal., Haiszlin fil. 2 római, 553 g. kath., 6 zsidó lakossal.”
A 19. század végén sok lakója vándorolt ki. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 396 | 374 | 381 | 371 |
| Különbség | -5,55 % | +1,87 % | -2,62 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 362 | 371 |
| Eltérés | +2,48 % |
1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 405 lakosából 285 szlovák, 70 ruszin, 24 cigány és 23 ukrán volt.
2011-ben 364 lakosából 217 szlovák, 118 ruszin, 15 cigány és 7 ukrán volt.