Fekvése
A vármegye középső részén fekszik, Nyíregyházától 17 kilométerre keletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Nyírtét, északkelet felől Nyíribrony, kelet felől Levelek, délkelet felől Magy, dél felől Kállósemjén, nyugat felől Napkor, északnyugat felől pedig Sényő.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad a központján; ezen érhető el Nyíregyháza és Vásárosnamény felől is. Nyírtéttel, és azon keresztül Székellyel a 4103-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 116-os számú Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Apagy megállóhely a település déli részén található, közúti elérését a 41-es és 4103-as utak körforgalmából kiágazó 41 317-es számú mellékút (Kossuth Lajos utca / Állomás utca) biztosítja.
Története
A 13. században keletkezett falut a legrégebbi fennmaradt írások Opag néven említik.
Fekvésének köszönhetően jelentős településsé vált, több esetben vármegyegyűlést is tartottak a községben. Az egyik ilyen megyegyűlésen választották Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.
Egy, az Országos Levéltárban őrzött 1466-os oklevél Mohos települést Apagy szomszédjaként említi, mely a Várday család birtoka volt.
Apagy adott helyet az 1608-as országgyűlésnek is.
A 15. század elején földesura a Kemecsey család volt.
A 16. század első felében több birtokosa is volt: az Apagyi, a Csajkos, a Diószeghy, a Hetey, az Osváth, a Puskás, a Szegedy, a Szentmiklóssy, a Szécsy, a Szilágyi, a Zoltán és a Zsiday család.
Az 1600-as évek elejétől a falu református lelkészeinek nevét is feljegyezték: Gyügyei Pál 1620, Batizi Tóbiás 1624, Domahidi János 1625-1627, Endrédi Boldizsár 1628-ban szerepelt a tizedjegyzékben.
A 20. század elején a Zoltán családnak s örököseinek, valamint Leveleki Mayernek volt itt birtoka.
Az eredetileg egyutcás falu a 18. században indult igazán fejlődésnek, a Nyíregyháza – Vásárosnaményi vasútvonal megépítésével pedig térségi központtá vált.
Népesség
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 34,7%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,1% (16,3% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% cigánynak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,2% volt római katolikus, 31,9% református, 15,3% görögkatolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 3,3% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″47.957300°N 21.936300°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″47.957300°N 21.936300°E
