| Ilk | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Péter (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 4566 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1052 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 84,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Ilk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilk témájú médiaállományokat. | |||
Ilk község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.
A Nyírség északkeleti részén fekszik, Vásárosnamény nyugati szomszédjában.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Gyüre, északkelet felől Nagyvarsány és Kisvarsány, kelet felől Vásárosnamény, délnyugat felől Nyírmada, északnyugat felől pedig Gemzse.
A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Nyírmadával a 4107-es út köti össze.
Ilk nevét az oklevelek 1416-ban említették először Elk néven, 1463-ban már Ilk-nek írták.
1411-ben a Butkai, Ráskai és Márki osztályos családok birtoka volt. 1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka. 1461-ben a Csaholyiak zálogba adták a Kendefi család tagjainak, s még 1489-ben is ők használták. 1497-ben a Butkayak új királyi adományt kaptak rá, s az övék maradt még a 16. században is.
1584-ben Lónyay István is részt kapott benne. A 17. században a Rákóczi-család birtoka volt.
1696-ban Absolon Dániel kapott rá királyi adományt.
1712-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg a birtok legnagyobb részét. 1757-ben az Absolon birtokot a vásárosnaményi Eötvös család kapta meg.
A 19. században több földesura is volt, így a gróf Károlyi család, a Lónyay család, az Eötvös, Eördögh, Kendeffy és Toldi családok is.
A 20. század elején gróf Károlyi Lászlónak volt itt nagyobb birtoka.
Ilk határában feküdt egykor Bacsó puszta, melyre az osztályos Butkai, Ráskai, Márki és Málczai családok már 1411ben új adományt nyertek.
1426-ban Bacsó már faluként volt említve, s ekkor a Madai család is birtokosa volt.
1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1237 | 1225 | 1230 | 1251 | 1214 | 1172 | 1124 | 1109 | 1052 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának 86,5%-a magyar, 13,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 72,7%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 4,4% (7,5% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 74,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 37,6% református, 1% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (48,2% nem válaszolt).