Ura

Ura
Ura címere
Ura címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállásközség
PolgármesterKarácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)
Irányítószám4763
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség475 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség19,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 37′47.816667°N 22.616667°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 37′47.816667°N 22.616667°E
Ura (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ura
Ura
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ura témájú médiaállományokat.

Ura község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban.

Fekvése

A vármegye délkeleti részén helyezkedik el, a Szatmári-síkságon. A környező települések közül Csengerújfalu 2, Csenger 8, Tyukod 5, Nagyecsed 14, Porcsalma pedig 12 kilométer távolságra található.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, Porcsalma felől a 4923-as, Csenger felől pedig a 4924-es úton.

Története

Ura nevét 1374-ből említik először az ismert oklevelek, ekkor Wra alakban írták. A település ősidők óta az Uray családé volt, bár 1646-ban báró Károlyi Ádám is részbirtokos volt Urán. Az 1900-as évek elején gróf Tisza Istvánnak, Uray Bálintnak és báró Uray Margitnak volt itt birtoka.

A falu teljesen az Ecsedi-láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult a láp miatt. 1724-től 1800-ig puszta volt és lakatlan.

A faluban református magyarság telepedett meg újra, majd az 1800-as évek elején építették fel kicsi fatemplomukat, mely helyett 1902-ben építettek újat. Az 1855-ös nagy áradáskor az egész község víz alá került.

Ura az 1900-as évek elején 610 lakosú, 68 házból álló kis település volt. Lakosai közül 268 református, 229 görögkatolikus, 48 római katolikus, és 60 izraelita vallású lakossal.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Mosolygó Miklós (független)
  • 1994–1998: Mosolygó Miklós (független)
  • 1998–2002: Mosolygó Miklós (független)
  • 2002–2006: Mosolygó Miklós (független)
  • 2006–2010: Mosolygó Miklós (független)
  • 2010–2014: Mosolygó Miklós (Fidesz-KDNP)
  • 2014–2015: Mosolygó Miklós (Fidesz-KDNP)
  • 2015–2019: Karácsony Sándor Zoltán (független)
  • 2019–2024: Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)
  • 2024– : Karácsony Sándor Zoltán (Fidesz-KDNP)

A településen 2015. március 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a települést a rendszerváltás óta megszakítás nélkül, közel negyedszázadon át vezető, és az előző év őszén hetedik ciklusára is újraválasztott Mosolygó Miklós polgármester 2015. január első napján elhunyt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
638
622
610
592
526
508
503
496
475
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,8% cigánynak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 42,4%, görögkatolikus 37,6%, felekezeten kívüli 1,3% (11,9% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% románnak, 1,1% cigánynak, 0,2-0,2% ukránnak és németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,8% volt római katolikus, 35,7% református, 29,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2,9% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

Kapcsolódó szócikkek