Fekvése
A vármegye, és egyben a Nyírség középső-keleti részén helyezkedik el.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírtass, kelet felől Petneháza, délkelet felől Nyírjákó, dél felől Nyírkércs, délnyugat felől pedig Ramocsaháza. Északnyugat felől a legközelebbi település Berkesz, de közigazgatási területeik (kevés híján) nem határosak egymással.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, Petneháza felől a 4105-ös útból kiágazó 41 105-ös számú mellékúton, vagy Nyírtass felől egy ugyancsak burkolt, de számozatlan, alsóbbrendű úton.
Az ország távolabbi részei felől a 41-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, Baktalórántháza érintésével, mintegy 10 kilométeres letéréssel.
Vasútvonal nem érinti.
Története
Személynévi eredetű helynév. Maksai szerint a Vayak őse telepíthette a 13. század elején; 1283-ban Bagda földesura, Illés comes birtoka volt V. István adománya alapján. Egy részét ebben az oklevélben Kiskércsnek mondják.
1326-ban Ófehértó határjárása alkalmából Ábrahám nevű birtokosát említik, és azután évtizedekig Ábrahámlaskoda néven ismerték.
1411-ben már terra vacua, 1427-ben Zsigmond Kállay Jánosnak adományozta. 1495-ben deserta sessiók vannak benne, 1513-ban pedig praedium.
A 16. században a Kállayak utódai állnak perben miatta részben a Petneházán birtokos Ibrányiakkal, részben a Bancsy családdal, amely Laskod egy részét birtokolta.
1588-ban Pusztalaskod néven említik, s a Vayak, az Ibrányiak és Zathy Katalin birtoka volt.
1659-ben a régi birtokos Bancsy Andrást alispánnak választották, és a zavaros idők miatt a vármegye közgyűlése elhatározta, hogy a nevezett belsőlaskodi kúriáját jó kerítéssel veszik körül a megye segítségével.
A 18. században régi birtokosai közül már csak a Jármayak tartották meg itteni részüket, és több más köznemesi családdal földesurai maradtak a jobbágyfelszabadulásig. 1847-ben a falunak 493 lakosa volt.
Népesség
A település népességének változása:
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 58,5%, görögkatolikus 8,7%, felekezeten kívüli 3,7% (17,7% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 50,1% református, 6,3% görög katolikus, 4,4% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 8,6% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 03′48.050000°N 22.050000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 03′48.050000°N 22.050000°E
