Cece

Cece
Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom
Cece címere
Cece címere
Cece zászlaja
Cece zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásnagyközség
PolgármesterVarga János (független)
Irányítószám7013
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség2472 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség43,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület58,85 km²
Földrajzi nagytájAlföld
Földrajzi középtájMezőföld
Földrajzi kistájDél-Mezőföld
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 18° 38′ 05″46.771481°N 18.634611°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 17″, k. h. 18° 38′ 05″46.771481°N 18.634611°E
Cece (Fejér megye)
Cece
Cece
Pozíció Fejér megye térképén
Cece weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cece témájú médiaállományokat.

Cece nagyközség Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése

A település a Sárvíz mellett fekszik, a járásszékhely Sárbogárdtól 10 kilométerre délre. Közvetlenül határos települések Sárbogárdon kívül: északkelet felől Alap, kelet felől Alsószentiván, délkelet felől Németkér és Bikács, dél felől Vajta, délnyugat felől Pálfa, nyugat-északnyugat felől pedig Sáregres. Nyugat felől a legközelebbi település Simontornya, de közigazgatási területeik (nagyon kevés híján) nem érintkeznek.

Megközelítése

Két főút találkozásánál fekszik: a 63-as főút mentén Sárbogárd és Szekszárd között, illetve a 61-es főút mellett Dunaföldvár és Simontornya között; így közúton az említett városok felől könnyen megközelíthető. Pakssal és Németkérrel a 6231-es út kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonala érinti, melynek Rétszilas vasútállomás és Vajta vasútállomás között található megállási pontja Cece vasútállomás a nagyközség belterületének nyugati szélén. Közúti elérését a 61-es főútból, annak vasúti keresztezése közelében észak felé kiágazó 63 308-as mellékút (települési nevén Vasút utca) teszi lehetővé.

Története

A község valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti alapítását és elnevezését is, amelyet Czecze nevű birtokosáról kapott. Legrégibb fennmaradt említése III. Béla egy 1193-ban kelt oklevelében szerepel. 1351-ben I. Lajos király a település addig a besenyő ispán alá tartozó szabad elemeinek kollektív nemességet adományozott. A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye.

Az 1910-es népszámlálás szerint Czeczének 3690 lakosa volt, ebből 1907 református, 1617 római katolikus és 83 evangélikus vallásúnak vallotta magát.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács László (független)
  • 1994–1998: Kovács László (független)
  • 1998–2002: Kovács László (független)
  • 2002–2006: Varga Gábor (Fidesz)
  • 2006–2010: Varga Gábor (Fidesz)
  • 2010–2014: Varga Gábor (Fidesz)
  • 2014–2019: Fazekas Gábor (független)
  • 2019–2024: Fazekas Gábor (független)
  • 2024– : Varga János (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
2589
2597
2589
2630
2528
2529
2505
2490
2472
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 33,8%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (27,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 28,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).

Nevezetességei

Csók István Emlékmúzeum

A Sáregresen született Csók István (1865–1960) Kossuth-díjas festőművész több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik.

A Fisi család XIX. századi épülete ma tájház, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg.

Híres emberek, akik a településhez kötődnek