Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Bodajk (németül: Wudeck) városFejér vármegyében, a Móri járásban. 2898 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, 2018-as adat szerint a lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt; a vármegye 12 nagyközsége is kivétel nélkül nagyobb területen helyezkedik el.
Főutcája a 8209-es út, amelybe itt torkollik be délkelet felől a 8204-es út. Keleti széle mellett húzódik a SzékesfehérvártólGyőrig vezető 81-es főút, külterületének északi részén pedig, bő három kilométernyi hosszban (a 26. és a 30. kilométerei között) elhalad a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út is.
Mór 8 km, Balinka 2 km, Fehérvárcsurgó 1,5 km, Székesfehérvár 22 km-re található.
Bodajk nevét a tőle északkeletre fekvő tájnyelvem Bodognak (hivatalosan Vértesnek) nevezett hegység nevéből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a 19. században már a mai alakot használták.
Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avaroknak, majd a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt.
Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-korból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közelében lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut.
A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott. Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. Az 1870-es években megszűnt a mezővárosi rang Magyarországon, ekkor Bodajk nagyközség lett, de 1886-ig a mezőváros megjelölést címként használhatta. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népességét. A szocializmusban a bodajki vasútállomás nagy szerepet kapott, a személyforgalom mellett a bányászati árurakodás is jellemző volt. A balinkai szénbánya lakótelepe is Bodajkon épült fel, 2 db 4 lépcsőházas, 2 db 3 lépcsőházas, és pár 4 lakásos lakótömbbel. A bodajki fésüsfonó, valamint a bányászati-közútfejlesztési betonidomkő-gyár is akkoriban kezdte meg a termelését, ma már ezek az üzemek nem működnek. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.
2008-ban városi rangot kapott.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)
1994–1998: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)
1998–2002: Zagyva Lajosné Rencz Katalin (független)
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 10,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (31,9% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek és bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 9,6% református, 1,6% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).
Nevezetességei
A Miske-kastély
Bodajk legismertebb épülete a Miske-kastély (korábban tévesen Hochburg-, vagy Hochburg-Lamberg-kastély) 1837 és 1839 között épült, klasszicista stílusban, Miske József megbízásából.
A másik fő nevezetesség, a bodajki kálvária 1736-ban készült. A három kereszt, Mária és Szent János evangélista szobra a kálváriadombon áll. A legenda szerint a domb belsejében barlang található, melynek nyílása a templon kertjébe vezet. Ebbe barlangba kincset halmoztak fel. A legenda alapját a domb keleti oldálán található kicsiny barlangnyílás adhatta.
Az itteni Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize hétévenként elapad, majd újraindul. Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is. A szentkút melletti barokk stílusú Nagytemplomot1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Nagytemplom Mária-kegyhely, amelyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak.
A templom mellett található a kapucinus kolostor épülete, ma plébániaház, 1744 és 1747 között épült, barokk stílusban és 1860 körül romantikus stílusban építették át.
Ezeken kívül érdekes még Nepomuki Szent János1803-ban, késő barokk stílusban készült szobra, valamint a községháza épülete, mely 1820-ban épült, klasszicista stílusban.
Szintén népszerű a Bodajki-tó, amit gyógyforrások táplálnak, akárcsak a szentkutat, így vize nagyszerűen alkalmas különböző reumatikus megbetegedések kezelésére. Sajnos a környéken folytatott bányászati tevékenység miatt a vízhozam töredékére csökkent, a tó elfolyásában lévő korábban lápos-rétes terület kiszáradt.
A fürdő országos ismertségre Szekrényessy József (1811–1877) neves fővárosi ügyvéd, Széchenyi István belső munkatársának tevékenysége révén jutott, aki az 1850-es években hosszú időre bérelte és fel is virágoztatta, keresett gyógyhellyé emelte. Fia, Szekrényessy Kálmán (1846–1923) első magyar úszó, első sportlap-alapító, első Balaton-átúszónk is több ízben megfordult apja bérleményében.
A közelben van egy sípálya is a téli sportok szerelmeseinek.
A Kálvária mögötti kopár domb, a Kesellő egyik felét kőbányászat miatt szinte teljesen elhordták. Jól látható, hogy a domb szinte teljes egészében mészkőből áll, alig pár centiméteres termőréteggel.
Kisboldogasszony ünnepe utáni hétvégén szokták tartani a Mária-napi búcsút. Erre az eseményre sokan zarándokolnak ide, hogy közös keresztutat járjanak, az első nap részt vegyenek a hagyományos körmeneten és oltárkerülésen, valamint a virrasztáson és a vasárnap tartott főbúcsúi szentmisén.
Híres emberek
Kerskay Imre (?–?) író 1798–1799-ben itt volt nevelő.
Peske Géza (1859–1934) festőművész. Sírja a bodajki temetőben található. Nevét ma utca viseli a városban.
Spányi Béla (1852–1914) naturalista festőművész. Az 1880-as évektől kezdve rendszeresen járt Bodajkra festeni, kikapcsolódni. A Magyar Nemzeti Galéria őrzi többek között a Faluvége, vagy a Bodajki Kálvária című műveit.
Szekrényessy József (1811–1877) ügyvéd, író, titkár, Széchenyi István belső bizalmas munkatársa, ismert reformkori fővárosi kulturális szervező és mecénás
Fent János (1905-1992) festőművész, operaházi díszletfestő. Gyakran festett bodajki tájat, utcarészletet.
A település az irodalomban
Története szerint egy Bodajk nevű nagyközség az egyik fő helyszíne Berkesi AndrásBarátok című regényének; a könyv a második világháború alatt még jelentős sváb többségűként, lakosságát illetően nagy arányban Hitlerhez húzóként mutatja be a települést. A regényben azonban számos olyan információ olvasható, amik egyértelművé teszik, hogy nem a Fejér megyei Bodajkról van szó, hanem egy fiktív dél-dunántúli faluról, közel a jugoszláv határhoz.
Képgaléria
Bodajk - kálváriadomb
Stációk (15036. számú műemlék)
Bodajk
Kilátás a Kálvária dombról, szemben a Segítő Szűz Mária-kegytemplom. A gyerekekkel Bangha Béla jezsuita hitszónok, a Központi Sajtóvállalat, a Magyar Kultúra folyóirat alapítója.
Bodajk, Nepomuki Szent János-szobor
Bodajk, Nepomuki Szent János-szobor
Esti látkép a kivilágított templommal fotó:Rider Matthew
Légi felvétel a kegyhelyről és Bodajkról fotó:Rider Matthew
.jpg)
Magyarország
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″47.324300°N 18.231789°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″47.324300°N 18.231789°E
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
