Igar

Igar
Református templom
Református templom
Igar címere
Igar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállásközség
PolgármesterMolnár István (független)
JegyzőGerzsei Jánosné
Irányítószám7015
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség724 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség22,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület41,19 km²
Földrajzi nagytájAlföld
Földrajzi középtájMezőföld
Földrajzi kistájKáloz–Igari-löszhátak
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 30′ 54″46.775761°N 18.514939°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 30′ 54″46.775761°N 18.514939°E
Igar (Fejér megye)
Igar
Igar
Pozíció Fejér megye térképén
Igar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Igar témájú médiaállományokat.

Igar község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése

A Mezőföldön, a Káloz–Igari-löszhátakon, a Bozót-patak mentén, Fejér vármegye déli részén és Tolna vármegye határán, Simontornyától északnyugatra fekszik. A környező települések közül Simontornya 2, Mezőszilas és Tolnanémedi egyaránt 8,5-8,5, Cece 10, Ozora 11, Pincehely 12, Dég 14, Enying pedig 29 kilométer távolságra található.

A település központján a Simontornya-Enying közti 64-es főút halad keresztül, különálló településrészei közül Vámpuszta és Vámszőlőhegy a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es út mentén fekszik, Dádpuszta pedig attól kicsit távolabb található, egy alsóbbrendű bekötőúton érhető el a 6407-esről.

Története

A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leletei (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.

Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.

1324-ben Károly Róbert király Igart a benne lévő nemesi részek nélkül Simontornyával együtt Hench fia János budavári várnagynak adta.

1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint a veszprémi főesperességbe tartozó egyházának papja 25 kisdénár pápai tizedet fizet.

1339-ben Igari György igari birtoka 1/4 részét vejének, Bertold fia András cecei besenyőnek köti le.

A 17. század elején az itt lezajlott háborúkban a falu elpusztult.

1751 körül a Csallóközből érkezett telepesekkel települt újra.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Barakonyi Antal (független)
  • 1994–1998: Kiss Jánosné (független)
  • 1998–2002: Pákozdi József (független)
  • 2002–2006: Bognár János (MSZP)
  • 2006–2010: Bognár János (MSZP)
  • 2010–2014: Bognár János (független)
  • 2014–2019: Bognár János Péter (független)
  • 2019–2024: Molnár István (független)
  • 2024– : Molnár István (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
956
968
932
824
791
760
750
737
724
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 19,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,3% (26,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,8% volt római katolikus, 13,4% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

Környékbeli nevezetességek