Hantos

Hantos
Római katolikus templom
Hantos címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Járás	Sárbogárdi
Jogállás	község
Polgármester	Fischer József független
Irányítószám	2434
Körzethívószám	25
Népesség
Teljes népesség	844 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	25,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Terület	36,96 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld
Földrajzi középtáj	Mezőföld
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 18° 41′ 56″46.994888888889, 18.69876944444446.994889°N 18.698769°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 18° 41′ 56″46.994888888889, 18.69876944444446.994889°N 18.698769°E
Hantos Pozíció Fejér megye térképén
Hantos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hantos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hantos község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése

A Mezőföld középső részén fekszik, Sárosd szomszédságában. Belterületén délkelet-északnyugati irányban a 6228-as út halad végig, Nagylókkal a 6217-es út köti össze. A környező települések közül Nagylók 4,5, Sárosd 6,5, Szabadegyháza 12,5, Mezőfalva 11, Sárbogárd pedig 17 kilométer távolságra található. Közvetlenül határos keleten Perkátával is, de e településsel nincs közúti kapcsolata. Dunaföldvár és a vármegyeszékhely Székesfehérvár között nagyjából félúton található, mindkettőtől 30 kilométerre. Vasútállomása nincs, legközelebb a Budapest–Pécs-vasútvonal nagylóki állomása található.

Története

Hantos és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkori és római kori leletek kerültek felszínre.

A Hantos név mint ősi személynév már 1211-ben felbukkan. A település neve a 15. században mint Hantosegyháza tűnik fel, ami azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt.

A település a török idők előtt a Hantosszéki kun kapitányság központja volt.

1526 után a települést a törökök elpusztították, sokáig lakatlan maradt.

1649-ben Csajágy Gergely volt a birtokosa.

1660-tól több nemes család (Fiáth, Nagy, Batthyány, Zichy, Sennyey stb.) is birtokosa volt.

A 18. században mint két különálló település (Kis- és Nagyhantos) van feltüntetve. Ezek egyesüléséből született a 20. században a jelenlegi Hantos.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 9,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,9% (13,1% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,2% volt római katolikus, 6,3% református, 0,2% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 21,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus templom - 1765 és 1773 között építette a perkátai jezsuita misszió.A barokk stílusban épült templomot 1863-1864 között építették át.
• Feszület - Fehér mészkőből készült 1851-ben.
• Batthyány-Zichy-Sennyei-kastély - A 18. század végén építette a Batthyány család, akitől a Zichyek vásárolták meg. A kastélyhoz 4 hektáros park is tartozik.
• Fiáth-Nagy-kúria - Az eklektikus stílusú épület a 19. század elején épült, a Fiáth család építtette, majd a felsőőri Nagy család vásárolta meg.

Híres emberek

• Itt hunyt el (Kishantoson) Nagy Ernő (1853–1921) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).

Jegyzetek

További információk

• Hantos honlapja