| Nagyveleg | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kosárszki József (független) | ||
| Irányítószám | 8065 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 685 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 49,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 232 m | ||
| Terület | 13,17 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység | ||
| Földrajzi középtáj | Bakonyvidék | ||
| Földrajzi kistáj | Súri-Bakonyalja | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nagyveleg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyveleg témájú médiaállományokat. | |||
Nagyveleg község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Nagyveleg a Vértes és a Bakony között, a Mórtól 9 kilométerre nyugatra található. Zsáktelepülés, amely közúton csak a 8216-os útból, annak 31+600-as kilométerszelvényénél, Mór külterületén kiágazó, 6,5 kilométer hosszú 82 101-es úton érhető el.
A település valószínűleg a honfoglalás idején jött létre; a területet Árpád fejedelem saját törzse számára foglalta el, majd az Anonymus által is említett Velek nevű vitéze a szolgálataiért kapott földön létrehozta a róla elnevezett települést. Ez azonban csak feltételezés.
A falu első írásos említése 1230-ból való: ekkor a Csák család birtoka volt. A későbbi évszázadokból származó okiratok gyakran utalnak rá Velek, Vellek, Velgh, Welg, Welleg, Naghweleg, de legtöbbször Veleg, Velegh néven. Az idők során mindvégig Fejér vármegyéhez tartozott, általában mint a csókakői vár tartozéka. A török háborúk során elnéptelenedett, az 1662. évi összeírás szerint Kis és Nagy Velegh lakatlan volt. 1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta. 1746-ban evangélikus vallású felvidéki magyarokat és szlovákokat telepítettek ide; ekkor a falu 87 családból állt, 2/3 részben magyar, 1/3 részt szlovák nyelvezetűek. 1859-ben még 584 magyar és 30 szlovák, 1874-től már csak magyar lakosai voltak.
1848–49-es forradalom és szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott. A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is. 67 nemzetőrt adott Veleg, a hősi halottak emléktáblája a templomban látható.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 647 | 657 | 656 | 659 | 611 | 624 | 649 | 664 | 685 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,7%, református 2,7%, evangélikus 25,9%, felekezeten kívüli 10% (44,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt evangélikus, 16,7% volt római katolikus, 3,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (39,8% nem válaszolt).