Igal

Igal
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Igal címere
Igal címere
Igal zászlaja
Igal zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásváros
PolgármesterDr. Szántó Imre László (független)
Irányítószám7275
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1334 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség36,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület36,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 04″, k. h. 17° 56′ 19″46.534547°N 17.938671°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 04″, k. h. 17° 56′ 19″46.534547°N 17.938671°E
Igal (Somogy megye)
Igal
Igal
Pozíció Somogy megye térképén
Igal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Igal témájú médiaállományokat.

Igal (németül: Eigal) város Somogy megyében, a Kaposvári járásban, lakosságszám tekintetében a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb városa.

Fekvése

A kisváros a Külső-Somogy dombvidékén, a Kaposvárt Szántóddal összekötő 6505-ös út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 24, a Balatontól mintegy 40 kilométerre; érinti a területét a Batétól idáig húzódó 6503-as és a Kocsola felől idáig vezető 6507-es út is.

A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig – kelet–nyugati irányban – a Somogy-Tolnai-dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombon.

Története

1211-ben egy oklevélben Igal villának nevezték, 1272-ben pedig már faluként szerepelt. 1448-ból fennmaradt egy olyan oklevél, amely Igalt már oppidumként, vagyis mezővárosként említette. 1462-ben Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. 1687-ben Esterházy Pál nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani a törököktől, viszont a település megtorpant a fejlődésben, csökkent a lakossága. 1707 februárjában Rákóczi kuruc serege egyik súlyos vereségét itt szenvedte el. 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.

A napjainkban termálfürdőjének is köszönhetően fejlődő település 2009. július 1-ben városi rangot kapott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Herczegné Szél Edit (független)
  • 1994–1998: Dr. Jakab József (független)
  • 1998–2002: Dr. Jakab József (független)
  • 2002–2006: Dr. Jakab József (független)
  • 2006–2010: Dr. Jakab József (független)
  • 2010–2011: Dr. Varjú László Ferenc (Fidesz-KDNP)
  • 2012–2014: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)
  • 2014–2019: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)
  • 2019–2024: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)
  • 2024– : Dr. Szántó Imre László (független)

A településen 2012. február 19-én időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1286
1301
1305
1352
1334
1341
1396
1346
1334
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 6% cigánynak, 4,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,9%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,9% (25,1% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 3,5% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, görögnek, örménynek, bolgárnak és ukránnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 6,8% református, 1,2% evangélikus, 0,4% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

Érdekesség

A település híres szülöttei

Képek

Kapcsolódó szócikkek