Beleg

Beleg
A műemlék református templom
Beleg címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Vámosi Róbertné (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7543
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	573 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	33,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 57″, k. h. 17° 24′ 38″46.315961111111, 17.41058055555646.315961°N 17.410581°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 57″, k. h. 17° 24′ 38″46.315961111111, 17.41058055555646.315961°N 17.410581°E
Beleg Pozíció Somogy megye térképén
Beleg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beleg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Beleg (latinul: Silacaenae) község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban. Lakosainak száma 573 fő (2026. január 1.).

Fekvése

Központján a 6622-es út halad át, de közigazgatási területének keleti szélét érinti a Nagybajom-Lábod közti 6619-es út is. Utóbbiból belegi területen ágazik ki kelet felé a 3,3 kilométer hosszú 66 144-es út, amely a zsákfalunak tekinthető Kisbajomba vezet.

A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalnak egy megállási pontja van a településnél, Beleg vasútállomás.

Története

Beleg határában, a pusztaréti-dűlőben egy ősi földvár nyomai még a 20. század elején is láthatóak voltak. Ezt a várat „török várnak” nevezték, bár a vidék már az őskorban is lakott volt, majd később a római korban itt vezetett el a római hadiút. 1855-ben egy bronztáblát is találtak a környéken, amelyre Vespasianus császárnak egy hadirendelete volt vésve. A táblát a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.

A települést 1493-ban a vránai perjelség birtokaként említette először fennmaradt oklevél. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Török János, 1598-1599-ben Zrinyi György volt a falu földesura. 1554-ben a török adólajstromban a település neve Bilok alakban szerepelt 7 házzal. A török megszállás alatt elpusztult, de 1713-ban újratelepült. 1715 és 1726 között őrgróf Turinetti Herkules József Lajos birtoka volt, majd 1733-tól a Festetics családé. A 19. század közepén a család egyik tagja, Festetics Antal építtette az itt álló kastélyt. A 20. század elején gróf Festetics Pál birtokolta.

1855-ben a lakosság fele része kolerajárvány áldozata lett. 1886-ban a község kétharmada leégett.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 24,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, református 11,1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 10,1% (9,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 6,8% református, 0,5% görögkatolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Barokk stílusban épült református temploma műemléki védelem alatt áll. Van olyan forrás, amely szerint 1772-ben épült, de a templom falán levő emléktábla 1862-es építési évet említ.
• Római katolikus templom

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

További információk

• http://www.beleg.hu/