| Beleg | |||
| A műemlék református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Nagyatádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vámosi Róbertné (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 7543 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 573 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 33,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Beleg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beleg témájú médiaállományokat. | |||
Beleg (latinul: Silacaenae) község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban. Lakosainak száma 573 fő (2026. január 1.).
Központján a 6622-es út halad át, de közigazgatási területének keleti szélét érinti a Nagybajom-Lábod közti 6619-es út is. Utóbbiból belegi területen ágazik ki kelet felé a 3,3 kilométer hosszú 66 144-es út, amely a zsákfalunak tekinthető Kisbajomba vezet.
A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalnak egy megállási pontja van a településnél, Beleg vasútállomás.
Beleg határában, a pusztaréti-dűlőben egy ősi földvár nyomai még a 20. század elején is láthatóak voltak. Ezt a várat „török várnak” nevezték, bár a vidék már az őskorban is lakott volt, majd később a római korban itt vezetett el a római hadiút. 1855-ben egy bronztáblát is találtak a környéken, amelyre Vespasianus császárnak egy hadirendelete volt vésve. A táblát a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.
A települést 1493-ban a vránai perjelség birtokaként említette először fennmaradt oklevél. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Török János, 1598-1599-ben Zrinyi György volt a falu földesura. 1554-ben a török adólajstromban a település neve Bilok alakban szerepelt 7 házzal. A török megszállás alatt elpusztult, de 1713-ban újratelepült. 1715 és 1726 között őrgróf Turinetti Herkules József Lajos birtoka volt, majd 1733-tól a Festetics családé. A 19. század közepén a család egyik tagja, Festetics Antal építtette az itt álló kastélyt. A 20. század elején gróf Festetics Pál birtokolta.
1855-ben a lakosság fele része kolerajárvány áldozata lett. 1886-ban a község kétharmada leégett.
A településen 2004. november 21-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 592 | 601 | 601 | 510 | 560 | 568 | 570 | 588 | 573 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 24,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, református 11,1%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 10,1% (9,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 6,8% református, 0,5% görögkatolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).
