Fekvése
Tab a Kelet-Külső-Somogy dombvidékének központi települése, a Kis-Koppány partján. Huszonnégy község tartozik a vonzáskörzetéhez.
A Balatontól délre, Siófoktól mintegy 25 kilométerre terül el, az északi szélesség 46,7 és a keleti hosszúság 18,0 fokán található.
A város főutcája, a 6511-es út északkelet-délnyugati irányban húzódik, mivel a hajdani szalagtelepülés párhuzamosan épült a patakkal. Az északi szomszédságában fekvő településekkel, és azokon keresztül Zamárdi térségével a 6501-es út, délkeleti szomszédaival és a Tolna vármegyei Iregszemcsével a 6509-es út köti össze. Belterületének nyugati szélén ágazik ki a 6511-es útból a Zala községbe vezető 65 122-es számú mellékút.
Közigazgatási területéhez három puszta tartozik: Csabapuszta, Gyurgyókapuszta és Ugajpuszta.
Története
A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük villa Thob elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik. E terület benépesülésére utal, hogy a templomépítés már korábbi évekre vonatkozó betelepülést feltételez, hiszen a földrajzilag szomszédos települések létéről oklevelek már a 11-12. században említést tesznek.
Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385–86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévő Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428–35: Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak nyertek Tab határában adományt. A török hódoltság előtt még Ewleweldi Lászlónak és Tharródy Demeternek is voltak itt birtokaik.
Az ország három részre szakadását követően e vidék is török uralom alá került. Az első támadások már 1542-ben elérték a települést, de csak 1551–53 között foglalta el véglegesen a budai pasa, és a koppányi náhije (járás) birtokába helyezte. Az itt élők egy része a török elleni harcokban elesett, más része elmenekült, az itt maradottak a mocsarak, erdők lakói lettek. A török kincstári adólajstrom szerint Tab 1573–74-ben 12 adózó házból állott. Rendszeressé váltak a magyar–török végvári csatározások. A harcokban Nádasdy Ferenc és Zrinyi György a pápai várőrséggel rajtaütött a koppányi agán, és a törököket rövid időre kiűzték a vidékről.
A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. Nem sokkal Buda felszabadítását követően, 1689-ben újra magyar kézre került Tab is. Itt és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszky család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, felsőbüki Nagyok és Révayak települtek le.
Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-től népesült be újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. A bevándorlás és a telepítések során a lakosság száma folyamatosan emelkedett. Tabon nagyobb számú zsidóság megtelepülésére utal, hogy 1762-ben itt épült meg Somogy vármegye egyik legrangosabb zsidó imaháza. Tabot az országos kereskedelmi útvonalak ugyan nem érintették, de a helyi hatóságok – értékelve a zsidó polgárok kezdeményező és kereskedő szellemét – támogatták megtelepedésüket. 1798–1800 között Nagy Ferenc veszprémi kanonok támogatásával barokk stílusban helyreállították és kibővítették a katolikus templomot, melynek szentélyét és kegyúri oratóriumait Franz Xaver Bucher freskói (1799) díszítik. A fő- és mellékoltárak, a szószék és a padok copf stílusúak.
A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult. Gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva következetes erőfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlődése, valamint a közigazgatási növekvő igénye tette lehetővé Zuckermandel Jakabnak, hogy nyomdát alapítson. Pallós Ignác – aki az 1906. október 23-án megnyitott Mocsolád-Tab-Siófok HÉV fő építője is volt – 1908-ban a vasútállomás szomszédságában modern gőztégla- és cserépgyárat hozott létre, amely Tab és környékének szabad munkaerejét tavasztól őszig foglalkoztatta. Termékeiből ausztriai és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel, 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet. Egy évvel később, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.
20. század
Az első és a második világháború súlyos emberveszteséget okozott. Az I. világháborúba Tabról 754 munkaképes férfit vonultattak be katonának. Ennek is következménye lett, hogy sok kisgazdaság fizetésképtelenné vált, tönkrement.
A háború után került Tabra a Szociális Missziótársulat. Apácák vezetésével a hit- és erkölcsoktatás mellett (ősztől tavaszig) az ifjúság és a felnőtt nőlakosság részére kézimunka-, háztartásvezetési és betegápolási tanfolyamokat szerveztek. A társulat helyébe 1928-ban a Népművelő Testvérek Társasága lépett, akik az óvoda és a népház építésére szereztek támogatást. Népapostol címmel, 1930-ban folyóirat indult, amely 1933-ig jelent meg. A két világháború között (bár kulturális intézménye nem volt a településnek) jelentős volt a közművelődési élet. A felekezeti elemi oktatás három intézményben folyt: a katolikus, az evangélikus és a zsidó iskolában.
A II. világháború első tabi következménye volt 670 zsidó lakos tevékenységének korlátozása. Lengyelország leigázását követően nagyszámú lengyel menekült érkezett Tabra, akiket a lakosság szívesen fogadott, sokakat bújtatott. 1944 májusában gettót létesítettek a térség zsidó lakosságának. Az 57. szovjet gárda lövészhadtest 1944. december 2-án érte el a települést.
Az 1950-es évek elején, a tanácsok létrejöttével a Tabi járás területe is megváltozott. Siófok járási székhelyként Somogy megyéhez került, Tab pedig Tolnából és a megszűnt igali járásból kapott falvakat, ezzel egészítve ki járása területét. Tab 1984. január 1-jei hatállyal városi jogú nagyközséggé vált, majd 1989. március 1-jével városi rangra emelkedett. 1994-től 2014-ig a Tabi kistérség székhelye volt, 2013-tól az újjáalakult Tabi járásé.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, evangélikus 7,7%, református 6,8%, felekezet nélküli 10% (31% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37% volt római katolikus, 6,1% evangélikus, 5,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 43′ 58″, k. h. 18° 02′ 08″46.732711°N 18.035561°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 58″, k. h. 18° 02′ 08″46.732711°N 18.035561°E
