Fekvése
A megyeszékhely Kaposvár déli szomszédságában fekszik, a Zselicben. A közvetlenül határos települések: észak felől Kaposvár, északkelet felől Cserénfa, kelet felől Kaposgyarmat, dél felől Bőszénfa, északnyugat felől pedig Zselicszentpál.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvár-Kaposvár-Balatonszemes között húzódó 67-es főút, mely a belterületének nyugati széle mellett halad el. A 67-esről három helyen is le lehet térni a falu belsőbb részei felé, de oda a főúttól csak önkormányzati utak vezetnek.
Vasútvonal az egész zselici térséget nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a több vasútvonal által is érintett Kaposvár vasútállomás kínálja, nagyjából 10 kilométerre északra.
Története
Simonfa nevét 1421-ben említette először oklevél Symonfalwa alakban írva, mikor Zsigmond királytól a Tamási család kapta meg adományként Illyemindszenti János itteni birtokait. 1536-ban Fanchy János és Péter voltak a település földesurai. Az 1554 évi török kincstári adólajstromban csak 6, az 1571 éviben pedig 10 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Dersffy Ferenc birtokaként említették az oklevelekben. Az 1660 évi dézsmaváltság jegyzékében a szigligeti vár tartozékai között sorolták fel. 1715-ben 8 háztartását írták össze, ekkor Guary Gábor birtoka volt, majd 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady családé, 1767-ben és 1776-tól a Somssich családé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 705 lakosából 592 magyar, 112 német volt. Ebből 703 római katolikus volt.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 2,8%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 6,8% (17,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 2,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% horvátnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54% volt római katolikus, 2,9% református, 0,6% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 17′ 01″, k. h. 17° 49′ 23″46.283530°N 17.823090°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 01″, k. h. 17° 49′ 23″46.283530°N 17.823090°E
