Pamuk

Pamuk
Faluvégi ház kőkereszttel
Pamuk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Csaba (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8698
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	250 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	21,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 17° 38′ 10″46.551180555556, 17.63611111111146.551181°N 17.636111°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 04″, k. h. 17° 38′ 10″46.551180555556, 17.63611111111146.551181°N 17.636111°E
Pamuk Pozíció Somogy megye térképén
Pamuk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pamuk témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pamuk község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése

Kaposvár és Fonyód között nagyjából félúton fekszik; közigazgatási területén áthalad észak-déli irányban a két várost összekötő 6701-es út, központja azonban csak az előbbi útból kiágazó 67 127-es számú mellékúton érhető el. A hazai vasútvonalak közül a települést a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal érinti, ennek egyetlen itteni megállási pontja, Pamuk megállóhely ugyancsak a 67 127-es út mellett található.

Története

Árpád-kori település, nevét már 1212 körül III. Ince pápa levelében is említették. 1428-ban Banyk alakban említették és Osztopáni Bálint és fiai itteni birtokait a Perneszi család nyerte adományul. 1478-ban is Osztopáni Perneszi Pál fiainak, Zsigmondnak és Imrének, voltak itt birtokai.

A mai Pamuk helyén feltételezte kutatásai során Erdélyi László Gyrki falut, melyről Incze pápa 1212-1215. évi levelei emlékeztek meg először, és ahol Albeus mester 1237-1240. évi összeírása szerint a szentmártoni apátságnak voltak birtokai. Mellette, a mai Pamuk és Somogyfajsz között, fekhetett Tepej nevű település, melyet már Szent László király összeírólevele is az apátság birtokai közé sorolt. II. Paszkál pápa 1102-ben kelt megerősítő levele szerint a falunak ekkor már temploma is volt.

A mostani Pamuk 1700-1703 körül Sós Lőrinc és György birtoka volt. 1726-ban pedig Muraközy Mihályé és Hadik Pálé, majd 1733-ban rajtuk kívül Borda Pál is birtokosa volt. 1773-ban is nagyobb részben a Boda család tagjai voltak birtokosai, majd a 20. század elején özvegy gróf Széchenyi Imréné és Gaál János volt itt a nagyobb birtokos.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,1%-a magyarnak, 38% cigánynak mondta magát (22,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, felekezet nélküli 8,2% (23,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 3,8% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 3,4% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (49,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• római villa romjai

Híres emberek

• Itt született Háray Ferenc (1923–1993) Jászai Mari-díjas magyar bábszínész, színész, érdemes művész.

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye.

Jegyzetek

http://www.poganyvolgy.hu/menu.cgi?menu1=10&menu2= Archiválva 2012. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások

http://www.poganyvolgy.hu/ Archiválva 2012. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek