| Bonnya | |||
| Bonnyapuszta: falu eleje | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Króthné Gelencsér Ildikó (független) | ||
| Irányítószám | 7281 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 197 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 16,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bonnya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonnya témájú médiaállományokat. | |||
Bonnya (németül: Punnia) község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
A kétutcás zsáktelepülés Külső-Somogy keleti részén fekszik. Határát átszeli a Koppány patak.
Közigazgatási területén és Bonnyapuszta községrészén áthalad a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út, de a település központja csak öt számjegyű mellékutakon érhető el: ehhez Fiad felé kell letérni a 65 114-es útra, majd 2,7 kilométer után délnek kanyarodni a 65 136-oson.
Bonnya közelében halad el a MÁV 35-ös számú Kaposvár–Siófok-vasútvonala, melynek egy megállási pontja van a falutól nem messze északra, közigazgatásilag már Kisbárapáti területén, Bonnya megállóhely. Ennek közúti elérését a 65 114-es útból északnak kiágazó 65 317-es út teszi lehetővé.
Első írásos említése 1229-ből maradt fenn, Villa Budana néven, a székesfehérvári káptalan birtokaként. 1480-ban vásáros helység lett. 1563-ban az akkori adólajstrom szerint a fehérvári prépost birtoka volt. 1733-tól a Hunyady-család birtokába került. (A család csak az 1900-as évek elején adta el birtokait a helyi gazdáknak.) 1780-tól svábok is költöznek a településre. Csoportjuk az 1910-es népszámlás idején a lakosság mintegy kétharmadát tette ki (935 főből 325 magyar, 609 német, 1 tót). Ugyanekkor a falu felekezeti megoszlása: 300 római katolikus, 291 református, 336 evangélikus, 8 izraelita. E nemzetiségi megoszlás tükröződik az evangélikus-református közös használatú templom mellett álló táblán is, amely a II. világháború áldozatainak neveit sorolja fel. 1947-ben a kitelepítések során 231 helybélit telepítettek ki Németországba (helyükre felvidéki magyar deportáltak kerültek).
1949 és 1966 között általános iskola is működött Bonnyán.
Az 1990-es évektől fellendült az idegenforgalom, és sok külföldi vásárolt házat a településen.
A településen 2012. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 251 | 255 | 250 | 211 | 212 | 222 | 221 | 195 | 197 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 11,7% cigánynak, 14,4% németnek mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,4%, református 6,6%, evangélikus 15,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 13,2% (5,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 82,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% bolgárnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 12,7% evangélikus, 3,8% református, 0,9% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).