Kutas

Kutas
Szentháromság-oszlop a református templommal
Kutas címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Ütő Szabolcs (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7541
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	1203 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	40,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 20′ 05″, k. h. 17° 27′ 23″46.334711111111, 17.45626111111146.334711°N 17.456261°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 05″, k. h. 17° 27′ 23″46.334711111111, 17.45626111111146.334711°N 17.456261°E
Kutas Pozíció Somogy megye térképén
Kutas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kutas egy község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

Kaposvártól mintegy 30 kilométerre nyugatra, Belső-Somogyban található, a Nagybajom-Lábod közti 6619-es út mentén; Beleggel, Ötvöskónyival és a 68-as főúttal a 6622-es út kapcsolja össze. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon; Kutas megállóhely a település déli szélén helyezkedik el, a vasút és a 6619-es út kereszteződésének keleti oldalán.

Története

A mai település területe már a bronzkorban is lakott volt, később a rómaiak pedig katonai tábort is építettek a közeli Rinya-parton. A 10. században már a magyar Bogát vezér nemzetsége telepedett le itt.

Kutas neve onnan származik, hogy a tatárjárás előtt két mocsaras tó között terült el, és emiatt magas volt a talajvízszint, így könnyen lehetett kutakat fúrni, a környéken pedig több jó minőségű vizet adó kút is működött. Úrnője 1146-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rendnek adományozta, 1240-ben pedig a Kutasi család bérelte ki. Első temploma a 15. századból származik, de egy évszázad múlva megsemmisült. Az 1534-ben adólajstromban 16 portával és 6 szegényportával szerepelt. A török megszállás idején a Messer, a Kutasi és a Hagymási családok volt a település földbirtokosai, majd a török kiűzése után a falu a Malik családhoz került. 1720-ban kincstári birtok lett, és bár a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett, később új telepesek érkeztek Kutasra. 1728 és 1733 között Stansics István, ezután Adamovics Ferenc, 1770-ben pedig a Boronkay család birtokolta. 1787-ben lakossága 112 család volt, akik nagyrészt a református vallást követték. Ők sokáig vitáztak a templom birtoklásáért, majd a vita úgy oldódott meg, hogy a 18. század végére két templom is felépült, egy református és egy katolikus.

1855-ben kolerajárvány pusztított Kutason. Ebben az időben indult meg a nagybirtok kapitalizálódása, így megjelentek mezőgazdasági idénymunkások, akik cselédházakban laktak. 1871-ben Kutast mezővárosból kisközséggé sorolták vissza, egy évvel később azonban megnyílt a települést is érintő, Kaposvár és Zákány közti vasútvonal, ami megkönnyítette a közlekedést, ezáltal elősegítette a gazdasági fejlődést is, csakúgy, mint az 1904-ben megalakult hitelszövetkezet. 1888-ban visszaköltözött a településre a református iskola, 1902-ben új református templom, 1924-ben pedig csendőrlaktanya épült, a következő évtől pedig a katolikus népiskola már két tanteremmel és két tanítóval működött. Ezekben az időkben már távírda és telefonállomás is üzemelt a faluban. 1925-ben Kutast és a hozzá tartozó pusztákat (Alsó-Gyóta, Cili, Cser, Felső-Gyóta, Kálista, Kozma, Nagykerék, Vörös-akol) összesen 1544-en lakták.

A második világháború idején Kutas beleesett a frontvonalba: a házak 60%-a megsérült, a református templomot felrobbantották, a területet aláaknázták. A háború után először földosztás, majd szövetkezetesítés történt, korszerűsítették az iskolát és az óvodát, szolgálati lakások épültek, valamint létrejött egy bölcsőde és egy diákotthon is. Az 1960-as években az addig a kivezető utak mentén terjeszkedő falu nyugati részén is új utca nyílt. 1965-ben már 1881-en éltek a településen, de ezt a számot azóta sem haladta meg soha a lélekszám. 1969-ben Kutas Kisbajommal és Beleggel közös tanácsot alakított, amelyhez később Szabás is csatlakozott. 1970-ben alakult meg a Béke MGTSZ (Beleg és Kisbajom részvételével), a Földműves-szövetkezet helyett pedig létrejött az ÁFÉSZ. 1990-ben a tehéntartó gazdák szövetkezést hoztak létre, majd 1992-ben Földrendező Bizottság alakult. Kutason is megkezdődött a kárpótlás: ennek során sokan visszakapták a földjüket, így önálló gazdálkodásba tudtak kezdeni.

1996. február 26-án a falun áthaladó 6619-es mellékút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal kereszteződésében egy 13 halálos áldozatot követelő autóbusz-baleset történt.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 21% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 8,9%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 7,4% (18% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,7% cigánynak, 0,2-0,2% ruszinnak, németnek és ukránnak, 0,1-0,1% románnak és szlovénnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,5% volt római katolikus, 8,2% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

A Hertelendy-kastély

Bővebben: Hertelendy-kastély

A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban Kutas-Kozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as-1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. A házat a család 1951-ig, az államosításig lakta. A későbbi kezelő, a Kutasi Állami Gazdaság szerkezetileg megóvta a házat, így nem jutott a hozzá hasonló épületek sorsára. A kastély felújítása, 2000 óta kastélyszállóként működik.

Jegyzetek

További információk

• Simon József: Kutas 850 éve

Kapcsolódó szócikkek