Története
Csoma és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a határában feltárt rézkori település és temető is bizonyít.
A mai település már az Árpád-korban fennállt. Nevét az oklevelek már 1138-ban említették Cuma alakban írva, mint a dömösi prépostság birtoka. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1542. évi adólajstrom szerint pedig már a pécsi püspökség birtokai közé tartozott. Az 1573-1574. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, 1580-ban pedig 8 házból állt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Zankó Miklós birtokaként szerepelt, 1703 körül pedig egy összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze. 1726-ban gróf Harrer volt a birtokosa, 1733-tól pedig a Hunyady család, az 1900-as évek elején pedig ifj. gróf Hunyady Ferenc birtoka volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 538 lakosából 534 magyar, 4 német volt. Ebből 529 római katolikus 3 református volt.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 0,2% horvátnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,4% (21,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,7% volt római katolikus, 3,9% református, 1% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 18° 02′ 58″46.371100°N 18.049389°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 18° 02′ 58″46.371100°N 18.049389°E
