Fekvése
A település a megye Baranya felőli határán fekszik, a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út mentén. Közúti távolsága Barcstól 31, Kaposvártól 38, Szigetvártól 15 kilométer. Vasútvonal nem érinti.
Földrajzilag a Zselic és a dél-somogyi homokvidék határán fekszik. Nyarai viszonylag csapadékosak és hűvösek, telei enyhébbek az átlagnál. A Patosfa körüli északi dombokon leginkább gyertyános–tölgyes erdők találhatók, a déli, síkabb részen inkább cseres–tölgyes, néhol hárserdők fordulnak elő. A zselici erdőkben megtalálható a ritka kakasmandikó, míg a homokos talajon gyakori a galagonya és a szeder, és jellegzetes növény a seprőzanót is.
Története
Patosfa nevét 1486-ban említette először oklevél Pathosfalwa írásmóddal, mint Dombai Ferenc birtokát. 1493-ban a Kornis család, Kornis Mihályné birtoka volt, aki Dombai leány volt. Később Patosfát az Enyingi Török családnak adta el. 1506 előtt a David család birtoka volt, akiknek kihaltával itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta. A 18. században a Szily és a Végh családoké volt, később a Czindery, majd a Végh családé lett, és a 19. század elején a gróf Somssich család birtokába került, akik itt 1872-ben kastélyt is építtettek.
1910-ben 700 lakosából 674 magyar volt. Ebből 526 római katolikus, 169 református volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
Az 1950-es megyerendezés előtt a település a Szigetvári járáshoz tartozott. Ekkor Lad és Patosfa kivételével az egész járást Baranya megyéhez csatolták, míg ez a két község a Barcsi járáshoz került.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 3,3% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 8,5% (28% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% németnek, 2,5% cigánynak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 66% volt római katolikus, 4,5% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,2% egyéb katolikus, 7% felekezeten kívüli (20,5% nem válaszolt).
Nevezetességek
Az 1872-ben épült kastély ma már nem áll, de a nagyjából egy hektáros kastélypark ma is megvan. Különleges értéke a védett vadgesztenyesor. A park közepén található egykori nyárilakban ma kultúrház és könyvtár működik.
A környéken vadászatra is lehetőség van, valamit több halastó is található a dombok között. Bár ezek inkább tenyésztési célokat szolgálnak, a sporthorgászat is lehetséges.
Magyarország
é. sz. 46° 07′ 46″, k. h. 17° 39′ 49″46.129331°N 17.663600°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 46″, k. h. 17° 39′ 49″46.129331°N 17.663600°E
