Csene

Csene, a Bega-csatorna mellett fekvő nagyközség. ... Egyike a vármegye legősibb helységeinek. Legrégibb birtokosa 1221-ben az itebői prépostság volt. A XIV. század elején már a Dorozsma nemzetség birtokában találjuk. Az ez időtájt eszközölt nemzetségi birtokosztály alkalmával a helység egy része Botos Jánosnak, a Harapkai-család ősének a birtokába került. 1330-ban Sárád várának tartozékai között találjuk, melyek ekkor az ugyané nembeli Garaiak birtokai voltak. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek szerint ekkor már plébániája is volt. 1479-ben Garai Jób, az alsólendvai Bánffy családból való Alsó-Lendvai Bánffy Miklósnak és Jakabnak adta el. A török hódoltság végszakában, a helység határában 1696. augusztus 26-án a Frigyes Ágost választófejedelem vezérlete alatt álló császáriak és a törökök között véres harc volt, a melyben a császáriak közül 3000-en estek el, köztük gróf Jörger, míg Heitercheini Heissler gróf és Vaudemont herceg halálosan megsebesültek. Valószínűleg ekkor pusztult el a falu, mert még az 1723-25. évi gróf Mercy-féle térképen is, a temesvári kerületben, a lakatlan helyek között találjuk. A XVIII. században kincstári birtok volt. 1820-ban a helységet a Vuchetich-család kapta kárpótlásul horvátországi birtokaiért, amelyet a katonai határőrvidék szervezésekor a határőrök számára lefoglaltak. A családból Vuchetich Miklós cs. kir. udvari káplán telepedett le első ízben Csenén. Itt született 1836 okt. 29-én Vuchetich István zágrábi kanonok. ... A községbeliek hitelszövetkezetet, kaszinót, temetkezési, önkéntes tűzoltó- és lövészegyletet tartanak fenn. A községben egy téglagyár és egy műmalom is van. Ide tartozik: Csárdatelep, Gános-puszta, Gláva-major, Külső szőlők és Szekerestanya.