| Temesremete (Remetea Mare, Grossremete) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Temesremete |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307350 |
| SIRUTA-kód | 158403 |
| Népesség | |
| Népesség | 1865 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 48 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |

Temesremete (románul: Remetea Mare) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Temesvártól északkeletre, Őszény, Bükkfalva és Győröd közt fekvő település.
Nevét 1333-ban Remete néven említették először az oklevelekben. 1476-ban Remethe, 1723-1725 között Remetea, 1808-ban Remete, 1913-ban Temesremete néven írták.
Remetét 1476-ban Dóczi László vette zálogba. Remete az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen is szerepel Remeta néven, majd az 1761. évi térképen két ilyen nevű pusztát is feltüntettek a mai Temesremete helyén. 1781-ben, amikor a délmagyarországi kincstári birtokokat elárverezték, Remetei Kőszeghy János, Egyed János és Mesterházy János vették meg. 1806-ban az egész nemesi birtok Losonczi Gyürky Istváné lett. 1838-ban Gyürky Pál és örökösödés útján báró Ambrózy Lajos voltak birtokosai.
1910-ben 1391 lakosából 1094 román, 196 magyar, 95 német, volt. Ebből 1099 görögkeleti ortodox, 253 római katolikus, 20 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Központi járásához tartozott.
Temesremete és Bükkfalva között helyezkedett el Sásvár középkori település, amely a török hódoltság alatt elpusztult.