Derek Jacobi

Fiatalkora és tanulmányai

A londoni Leytonstone-ban látta meg a napvilágot. Középosztálybeli családban nevelkedett, és annak ellenére, hogy akkoriban dúlt a háború, gyermekkorát később boldognak írta le. Tanulmányait a helyi megyei középiskolában kezdte meg. A Leyton futballcsapatában is játszott, már ekkor tagja volt az iskolai színjátszókörnek.

Tizennyolc évesen ösztöndíjat nyert a cambridge-i egyetemre (University of Cambridge), ahol olyan későbbi nagy színészek kerültek ki mellőle, mint Ian McKellen és Trevor Nunn. Jacobi tehetsége korán megmutatkozott, így olyan híres szerepeket játszhatott el, mint Hamlet, vagy II. Edward. Külföldön is vendégszerepelt különböző európai kisvárosok színházaiban, így például Svájcban egyszer találkozott Richard Burtonnel is.

Az ifjú Jacobi tehetségére Laurence Olivier is felfigyelt, aki felkérte, hogy térjen vissza szülővárosába Londonba és legyen tagja a Nemzeti Színház új társulatának.

Pályafutása

Az Othello filmadaptációjában debütált a filmvásznon 1965-ben. Ekkor tájt még nem erőltette a filmezést, így nem csoda, ha öt évvel később látható ismét a vásznon, A három nővér című 1970-es brit filmdrámában.

1973-ban egy mára már igazi klasszikusnak számító filmben, A Sakál napja című angol–francia krimiben kapott kisebb epizódszerepet. Ettől kezdve egyre gyakrabban vállalt filmes szerepeket, de a színházat továbbra sem hanyagolta el, egyre nagyobb elismerést vívva ki magának a színpadon.

Televíziós áttörése 1976-ban volt, amikor az Én, Claudius tv-sorozat címszerepét játszotta. A dadogós, rángatózó császár alakításával megalapozta hírnevét, 1977-ben BAFTA-díjjal jutalmazták érte.

Az 1980-as évek elején előbb Hamlet, majd Adolf Hitler bőrébe bújt a mozivásznon, ezt követően pedig az Anthony Hopkins partnere A Notre Dame-i toronyőr (1982) televíziós változatában. A következő években is szinte csak tévéfilmekben látható. 1988-ban ismét Hopkins-szal játszott együtt, ezúttal A Tizedik című amerikai televíziós filmben. Ezért a munkájáért Primetime Emmy-díjjal jutalmazták.

1989-ben Kenneth Branagh hívta meg saját rendezésű filmjébe, az V. Henrik-be. Branagh-val különösen jó kapcsolatot ápol és a későbbiekben is többször dolgoznak együtt: 1991-ben a Meghalsz újra! című krimiben Jacobi hipnotizőrt alakított, a következő évben újabb BAFTA-díjra jelölték. Bár a színész filmszerepeiért is kapott elismeréseket, színpadi sikereit nem tudta megközelíteni.

A továbbiakat újfent tévéfilmes munkákkal folytatta , majd egy újabb Hamlet filmadaptáció, egy újabb Branagh film következett.

2000-ben a Gladiátorban tűnik fel, ezt az Antonio Banderas főszereplésével készült vallási thriller, A test(2001) követte. Szerepelt Robert Altman Gosford Park című 2001-es alkotásában is.

A 2000-es évek végén tőle eltérő karakterek eljátszását is elvállalta, ezek közé tartozik az Underworld: Evolúció (2006) vagy az Ádám feltámadása (2008).

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magánélete

Szülővárosa, London északi részén él. 2006 márciusában nyíltan beszélt homoszexualitásáról. 27 év együttélés után törvényes úton is összeházasodhatott partnerével, Richard Clifford színházi rendezővel.

Kiemelkedő színházi pályafutásáért 1994-ben lovaggá ütötték. Ezenkívül dán lovagrenddel is büszkélkedhet.

Film

Golden Globe-díj

• 1989. – jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (televíziósorozat, televíziós minisorozat vagy tévéfilm) – A Tizedik (1988)

BAFTA-díj (4)

• 1977. – díj: legjobb TV színész – Én, Claudius (1976)
• 1998. – jelölés: legjobb TV színész – A kód feltörése (1996)
• 1992. – jelölés: legjobb férfi mellékszereplő – Meghalsz újra! (1991)
• 1978. – jelölés: legjobb TV színész – Philby, Burgess és Maclean (1977)

Primetime Emmy-díj (3)

• 1989. – díj: legjobb férfi mellékszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) – A Tizedik (1988)
• 2001. – jelölés: legjobb vendégszínész (vígjáték tévésorozatban) – Fraiser, a dumagép (1993)
• 1982. – jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) – A Harmadik Birodalom belülről (1982)

Brit Független Film-díj

• 1999. – díj: legjobb férfi színész – Ördögi szerelem (1998)
• 1988. – díj: legjobb férfi színész – Kis Dorrit (1988)

Broadcast Filmkritikusok Egyesülete

• 2002. – díj: legjobb szereplőgárda – Gosford Park (2001)

Edinburgh Nemzetközi Filmfesztivál

• 1998. – díj: legjobb brit férfi színész – Ördögi szerelem (1998)

Filmszínészek Egyesülete

• 2002. – díj: legjobb szereplőgárda – Gosford Park (2001)
• 2001. – jelölés: legjobb szereplőgárda – Gladiátor (2001)

Floridai Filmkritikusok Szövetsége

• 2002. – díj: legjobb szereplőgárda – Gosford Park (2001)

Online Filmkritikusok Egyesülete

• 2002. – díj: legjobb szereplőgárda – Gosford Park (2001)

Phoenix Filmkritikusok Szövetsége

• 2002. – jelölés: legjobb szereplőgárda – Gosford Park (2001)

Satellite-díj

• 2002. – díj: Speciális-díj (a legjobb szereplőgárdának) – Gosford Park (2001)
• 1999. – jelölés: legjobb férfi alakítás – drámai kategória – Ördögi szerelem (1998)

Színház

• 2009: Laurence Olivier-díj – Legjobb színész – Twelfth Night
• 1984: Tony-díj – Legjobb színész – Much Ado About Nothing
• 1983: London Evening Standard Award – Legjobb színész – Much Ado About Nothing