Fekvése
A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 17, közúton 21 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re délkeletre, a Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 260-327 méteres magasságban fekszik.
Története
A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a település később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül.) Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Beloševac községhez tartozó Trnova településnek 162 háztartása és 798 ortodox szerb lakosa volt. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Híres emberek
Itt született Filip Višnjić (Gornja Trnova, 1767 – Višnjićevo, 1834) szerb hegedűs. Višnjić az egyik leghíresebb szerb hegedűs és a szerb népdalok alkotója volt. Miután gyermekkorában himlőtől megvakult, Višnjić hivatásos énekes lett. Hegedűvel a kezében bejárta az egész Boszniai pasalikot, sőt még tovább is, egészen Shkodráig ment. Énekelt a szerbeknek a falvakban és a kolostori gyűléseken, városokon áthaladva pedig a török urak udvarában énekelt.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 37′ 40″, k. h. 19° 04′ 48″44.627800°N 19.080000°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 40″, k. h. 19° 04′ 48″44.627800°N 19.080000°E
