Ugljevik Selo

Ugljevik Selo
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községUgljevik
Jogállásfalu
Irányítószám76330
Körzethívószám(+387) 55
Népesség
Teljes népesség499 fő (2013)
Népsűrűség103,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,81 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 40′ 37″, k. h. 19° 02′ 08″44.676900°N 19.035600°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 37″, k. h. 19° 02′ 08″44.676900°N 19.035600°E

Ugljevik Selo (szerbül: Угљевик Село) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 17, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re délkeletre, a Semberija területén, a Majevica-hegység keleti lejtőin, a Janja-folyótól délre, 150-270 méteres magasságban fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 685 496
Bosnyák 0 0
Horvát 0 2
Jugoszláv 7 1
Egyéb 1 0
Összesen 693 499

Története

Ugljevik területe Srebrenik és Teočak 1521- es eleste után, valószínűleg ugyanebben az évben vált a Török Birodalom részévé. Nevét a Majevica-hegység lejtőin először bányászott szénről kapta. Ugljevik falu történelmi központja eredetileg azon a területen alakult ki, amely ma közigazgatásilag Ugljevicka Obrijež különálló településéhez, pontosabban Gornja Obrijež falucskához tartozik. Az első világháború előtti topográfiai térképeken az „Ugljevik” helynév ezen a területen található, a lakóházak szabályos sorával, amelyek azt az utat szegélyezik, amely a „Numera” néven ismert helységből a Janja folyó felé vezet le. 1899-ben az Osztrák-Magyar Monarchia kormánya szénbányát nyitott Ugljevikben. Az érc kitermelésének megkönnyítése érdekében az 1916-os háború évében megépítették az Ugljevik–Bosanska Rača vasútvonalat. Az Ugljevik–Bijeljina vasútvonalat kezdetben kizárólag szénszállításra szánták, és csak 1919-ben kezdték el a személyszállítást. A bánya megnyitásával és egy bányásztelepülés megépítésével az 1920-as évek elején, az eredeti helyszíntől délre, a terület térbeli és közigazgatási átalakulása következett be. Ezzel a folyamattal történt meg Ugljevik első, Donji és Gornji Ugljevik településekre való felosztása. Nem sokkal ezután Donji Ugljevik nevét Ugljevicka Obriježre változtatták, míg Gornji Ugljevik idővel differenciálódott, és Ugljevik Majdan (később Ugljevik Kolona) és Ugljevik Selo néven vált ismertté.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében Ugljevik Selo Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20605".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20605
  3. ↑ Topografska karta Tuzla 427-3-1
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Ugljevik" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. október 24.

Források

Fordítás

További információk