Isabel Allende

Isabel Allende
Isabel Allende a „La suma de los días” című könyvének dedikálása közben (Barcelona, 2008. április 23.)
Isabel Allende a „La suma de los días” című könyvének dedikálása közben (Barcelona, 2008. április 23.)
Született1942. augusztus 2. (84 éves)
Lima / Peru
Állampolgársága
Házastársa
  • Miguel Frías (1962–1987)
  • Willie Gordon (1988–2015)
Gyermekei
  • Paula Frías Allende
  • Nicolás Frías Allende
Foglalkozásaregényíró
IskoláiLiceo Nº 1 Javiera Carrera
Kitüntetései
Lista
  • honorary doctor of the University of Santiago, Chile
  • Premio Bellas Artes de Narrativa Colima para Obra Publicada (1985)
  • Amerikai Könyvdíj (1989)
  • WILLA Literary Award (2000)
  • Premio Iberoamericano de Letras José Donoso (2003, 2003)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (2004)
  • Great Immigrants Award (2006)
  • díszdoktor (Università degli Studi di Trento, 2007)
  • Library of Congress Prize for American Fiction (2010)
  • Chilei Nemzeti Irodalmi Díj (2010, 2010)
  • Premios Ciudad de Alcalá (2011)
  • Hans Christian Andersen Literature Award (2012)
  • Carl Sandburg Literary Award (2013)
  • a Harvard Egyetem díszdoktora (2014)
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2014, Barack Obama)
  • California Hall of Fame (2016)
  • Anisfield-Wolf Book Awards (2017)
  • BBC 100 Women (2018)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény
Fontosabb művei
  • The House of the Spirits
  • Zorro
  • A Long Petal of the Sea

A Wikimédia Commons tartalmaz Isabel Allende témájú médiaállományokat.

Isabel Allende Llona (Lima / Peru, 1942. augusztus 2. –) chilei író és újságíró. Napjaink legismertebb spanyol nyelven alkotó írója; könyveit több mint 57 millió példányban, 35 nyelvre lefordítva adták el. Az egykori chilei elnök, Salvador Allende másodunokahúga.

Életrajza

Édesapja Tomás Allende, Salvador Allende unokatestvére, chilei diplomata. Édesanyja Francisca Llona („Doña Panchita”). Isabel Allende Peruban született, ahol apja, akkor állomásozott. Néhány évvel később a szülők elváltak és anyja a három gyerekkel visszaköltözött Chilébe. Isabel 11 éves volt, amikor édesanyja ismét férjhez ment – a szintén utazó diplomata – Ramón Huidobrohoz („Tío Ramón”). Isabel sokszor velük utazott, dél-amerikai, európai és arab városok iskoláiban tanult. Először a bolíviai fővárosba, La Pazba költöztek, ahol Isabel egy amerikai magániskolába járt; 1956 és 1958 között Bejrútban (Libanon) éltek, majd visszatértek Santiago de Chilébe, ahol befejezte tanulmányait. Mindemellett szívesen elvolt nagyszülei santiagói házában is.

1962-ben feleségül ment Miguel Frías mérnökhöz; 1963-ban lányuk született, Paula. A család hol Brüsszelben, hol Genfben élt, majd 1966-ban hazatértek Chilébe, ahol megszületett fiuk, Nicolás.

Munkássága

1959 és 1965 között az ENSZ élelmiszer és mezőgazdasági szervezete (FAO) santiagói részlegének dolgozott.

Időközben lelkes újságíró és aktív feminista vált belőle: más, a női egyenjogúságért harcoló nőkkel megalapította a „Paula” című magazint (1967), Chile első feminista lapját: a lap tanácsadó rovatát vezette, valamint a The Impertinence humor-rovat felelőse volt.

1973-ban kiadott egy gyerekeknek szóló magazint Mampato címmel és megjelentette a La abuela Panchita és a Lauchas y Lauchones című gyermektörténeteket, valamint „Civilice a su troglodita” címmel egy rövid humoros történetekből álló gyűjteményt.

1970 és 1975 között a chilei televízió 7-es és 13-as csatornájának is dolgozott: számos népszerű televízió műsort, mint például a Conversando con Isabel Allende (Beszélgetés Isabel Allendével), valamint interjúkat, híradót és vitaasztal-beszélgetést készített. 1972-ben debütált az El embajador című darabbal Santiagóban.

1973. szeptember 11-én meggyilkolták Salvador Allende elnököt; Augusto Pinochet Ugarte tábornok vezetésével az országban jobboldali katonai junta vette át a hatalmat, Isabel és családja száműzetésbe kényszerült: 1975-ben Venezuelába menekültek, ahol 13 évig maradtak. Ez idő alatt Caracasban az El Nacional című lapnak, majd 1979-től a Marroco College nevű iskolában dolgozott. Csak 1990-ben tért vissza Chilébe, hogy átvegye a Gabriela Mistral-díjat.

1981-ben elhunyt Santiagóban maradt 99 éves nagyapja, ami nagyon megrendítette őt. Elkezdett írni neki egy levelet, amiből végül a „La Casa de los Espiritus” (Kísértetház) című, rövid idő alatt világhírűvé vált regény kézirata lett. A könyv 1982-ben jelent meg a Plaza y Janés (Barcelona) kiadónál. A dán rendező, Bille August 1993-ban, a regény alapján filmet készített Jeremy Irons, Meryl Streep, Winona Ryder, Glenn Close és Antonio Banderas közreműködésével.

1984-ben kiadták a La gorda de porcelana című humoros történetekből álló könyvét (a sztorikat még 1974-ben írta) és a De amor y de sombra című regényét. 1987-ben megjelent az Eva Luna.

Műveit sok nyelvre lefordították, aminek kapcsán világszerte előadókörutakat tett. Egyik ilyen útján, Kaliforniában ismerkedett meg William Gordon ügyvéddel, akivel 1988. július 17-én házasságot kötöttek; San Rafaelben (Kalifornia) telepedtek le, ahol azóta is élnek. 2003-ban megkapta az USA-állampolgárságot.

1991-ben megjelent Spanyolországban a szintén nagy sikerű regénye, az El plan infinito. Sikereit sajnos tragédia árnyékolta be: lánya, Paula halálos beteg lett, kómába esett, majd 1992-ben a ritka porfíria betegségben elhunyt. Isabel hónapokat töltött a betegágyánál; Paula című regényében neki állított emléket.

A feminista

„Egész életemben feminista voltam, feminista ügyekért harcoltam. Fiatalkoromban agresszívan tettem, akkoriban harcos voltam. Mostanra egyre inkább tisztában vagyok azzal, hogy az alapvető dolgokat nekünk, férfiaknak és nőknek együtt kell felfedeznünk és ez az, ami tényleg összehozhat bennünket. De nehogy félreértsék: feminista vagyok, és nagyon büszke vagyok erre.”

Regényei

Magyarul

Kitüntetések, díjak

Idézet

„Bánom már a diétákat, a hiúságból elutasított ínycsiklandozó falatokat éppúgy, mint ahogy sajnálom nagyon azokat az alkalmakat a szeretkezésre, amelyeket függőben lévő ügyek vagy puritán erények miatt szalasztottam el. Az emlékezet kertjében barangolva azonban mind tisztábban látom, hogy emlékképeim az érzékeimhez kapcsolódnak…”

Jegyzetek

  1. ↑ "Premio Bellas Artes de Narrativa Colima para Obra Publicada" (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 27.
  2. ↑ "Mariana Enriquez ganó el Premio José Donoso: integrará el Jurado del Premio Clarín Novela en noviembre" (spanyol nyelven). 2024. szeptember 6. Hozzáférés: 2024. október 26.
  3. ↑ "www.carnegie.org/awards/honoree/isabel-allende/".
  4. ↑ "www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2006-great-immigrants/".
  5. ↑ "periodicounitn.unitn.it/periodicounitn.unitn.it/archive/periodicounitn/download/unitn_91.pdf" (PDF).
  6. ↑ "Premio Nacional de Literatura" (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 27.
  7. ↑ "www.chipublib.org/chicago-public-library-foundation-awards/".
  8. ↑ "www.harvard.edu/on-campus/commencement/honorary-degrees". Hozzáférés: 2019. május 7.
  9. ↑ "www.cbc.ca/radio/asithappens/monday-syrian-refugee-food-isabel-allende-bagpipe-practice-space-and-more-1.2902638/isabel-allende-reflects-on-receiving-the-presidential-medal-of-freedom-1.2902639".
  10. ↑ "www.bbc.com/news/world-46225037".
  11. ↑ "Archivált másolat". 2011. április 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 17.
  12. ↑ "feminista.hu: Isabel Allende". 2008. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 2.
  13. ↑ http://www.antikvarium.hu/find2.php?szerzo=isabel-allende&func=gyorsszerzo&KeresesSzerzoID=19008&kulcsszo=Isabel+Allende Művei magyarul
  14. ↑ A sorok az Aphrodité című kötetének borítóján találhatók

Források