Maschinenbau Kiel

Maschinenbau Kiel GmbH
A MaK kieli üzeme 2017-ben
A MaK kieli üzeme 2017-ben
Típus
JogelődDeutsche Werke
Alapítva1948. május 25.
Megszűnt1997.
JogutódMotorgyártás
Caterpillar
Mozdonygyártás
Siemens→Vossloh→Vossloh Rolling Stock (CRRC)
Haditechnika
Rheinmetall
Székhely Németország, Kiel, Friedrichsort
Iparágmozdonygyártás
FormaGmbH
Termékekdízelmozdony
AnyavállalataRheinmetall
A Wikimédia Commons tartalmaz Maschinenbau Kiel GmbH témájú médiaállományokat.

A Maschinenbau Kiel GmbH kieli székhelyű vállalat volt, amely a MaK márkanév alatt hajómotorokat, dízelmozdonyokat és lánctalpas járműveket tervezett, gyártott és forgalmazott. A Maschinenbau Kiel GmbH három fő működési ágazatát az 1990-es években különböző vállalatoknak adták el.

A katonai üzletágat a Rheinmetall vásárolta fel 1990-ben. A mozdonygyártó részleget a Siemens vásárolta fel 1992-ben, azonban 1998-ban továbbadta azt a Vosslohnak. A hajómotor-ágazatot a Caterpillar szerezte meg 1997-ben.

A Vossloh mozdonygyártó- és a Caterpillar hajómotor-részlegének székhelye továbbra is Kielben maradt, a két vállalat jelentős munkaadók a városban. A Caterpillar továbbra is használja a MaK márkanevet a termékein.

Története

Eredet

A vállalat eredete legalább 1918-ig vezethető vissza. Mivel a versailles-i békeszerződés korlátozta a németországi fegyvergyártást, ezért a kieli védelmi iparnak más piacokat kellett keresnie. Kieli székhellyel megalapították a dízelmozdonyok gyártásával, valamint hajóépítéssel és lőfegyvergyártással foglalkozó Deutsche Werke AG-t (DWK). A vállalat a második világháború alatt tengeralattjárókat, illetve a Wehrmacht számára mozdonyokat gyártott. A második világháború nemcsak a kieli létesítmények nagy részének pusztulását hozta magával, hanem a vállalat megszűnését is.

1948–1997

Az első Marder átadása a Bundeswehrnek a Maschinenbau Kiel üzemében, 1971. május 7-én

A Maschinenbau Kiel vállalatot 1948. május 25-én alapították korlátolt felelősségű társaságként. A vállalathoz tartozott a Deutsche Werke AG több korábbi gyára is. 1954-ben a MAN-nel folytatott hosszas jogi vita után a nevét MAK-ról MaK-ra változtatta. 1959-ben a válság miatt a Bremer Atlas GmbH felvásárolta a vállalatot, és GmbH formába (egyfajta korlátolt felelősségű társaság) szervezte azt át.

1964-ben a MaK az anyavállalata felvásárlása révén a Krupp csoport részévé vált. 1971. május 7-én a MaK üzemében átadták az első sorozatgyártott Mardert a nyugatnémet hadseregnek. A jármű gyártása 1975-ig folytatódott, és összesen 2136 jármű készült el.

1990-re a Leopard 2 gyártása befejeződött, és a jövőbeli megrendelések kilátásai bizonytalanok voltak, ezért a katonai felszereléseket gyártó részleget az új MaK System GmbH. nevű vállalatba szervezték át. A vállalat a Wiesel kisharckocsi, a Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackágyú, a Bergepanzer 3 Büffel és Dachs műszaki mentő harckocsik, a Keiler aknamentesítő harckocsi, a Biber hídvető tank, illetve a Rhino távirányítású aknamentesítő rendszer és az Amir aknamentesítő eke tervezésében és gyártásában is szerepet vállalt. A cégben 1990-ben a Rheinmetall többségi, 60 százalékos részesedést szerzett, majd 1992-ben a fennmaradó 40 százalékot is felvásárolta. 2000-ben a Rheinmetall egyesítette a MaK System, a Henschel Wehrtechnik és a Kuka Wehrtechnik leányvállalatait, megalapítva ezzel a Rheinmetall Landsysteme GmbH-t. A vállalat mozdonygyártó részlegét 1992-ben eladták a Siemensnek.

1997-ben a hajómotorgyártó üzletágat eladták a Caterpillarnak.

Vállalati részlegek

Dízelmotorgyártás

MaK 8 M 32 C hajómotor

A hajómotor-üzletágat 1997-ben a Caterpillar Motoren GmbH & Co. KG nevű vállalatba szervezték át, ami a Caterpillar teljes tulajdonú leányvállalata. A motorok továbbra is a MaK-logót viselik. A szervezet sikerének egyik példája az AIDAdiva sétahajóba épített négy darab MaK 9 M 43 C típusú dízelmotor.

A MaK termékcsalád 2015 augusztusától hat közepes fordulatszámú négyütemű dízel- és kettős üzemanyaggal működő motortípusból áll. Névleges teljesítményük 1020 és 16 800 kW között mozog.

A jelenlegi modellek rugalmas vezérműtengely-technológiát (FCT) alkalmaznak a részleges terhelésnél látható füst csökkentésére vagy megszüntetésére. Az FCT javítja a teljesítményt és a terhelésfelvételt is.

Mozdonyok

Egy MaK G 321 B mozdony

Az 1950-es és 1960-as években a gőzmozdonyok leváltására számos magáncégnek építettek és értékesítettek dízelmozdonyokat a csatlórudas típusú, vezérműtengelyes meghajtású típusokból, ezeket MaK-rúdhajtású mozdonyoknak is nevezik.

Az 1950-es években az üzem a Deutsche Bundesbahn számára gyártott mozdonyokat, többek között a DB V 60-as, a DB V 65-ös és a DB V 80-as sorozatú mozdonyokból.

A vállalat 1965-ben elkezdte használni a kardántengelyeket az erőátviteli rendszer részeként.

Az 1960-as években további mozdonytípusok készültek a Deutsche Bundesbahn számára, többek között az V 90-es, a DB V 100-as, a DB V 200-as és a DB V 160-as sorozatú mozdonyok.

A vállalat az 1960-as években javítóműhelyt nyitott Mülheim an der Ruhr városában. 1973-ban a műhely átkerült Moers városába, a Moerser Kreisbahn vasúthálózatára. Ugyan a műhely elsődleges feladata a mozdonyok karbantartása, javítása és átalakítása volt, azonban 1981-től kezdve új mozdonyok gyártásával és tervezésével is foglalkozott. Az új MaK G 321 B típus összes példányát itt gyártották. A „RegioLok” fantázianevű átalakítások, így az OnRail DH 1004 sorozat mind a nyolc és DH 1504 egy példánya is itt készült.

A mozdonyépítés harmadik programja 1979-ben kezdődött a Szövetségi Vasúti Szövetség (Bundesverbandes Deutscher Eisenbahnen) által kidolgozott szabványok (Arbeitskreis Standard-Diesellok) alapján, amelyek szabványos, cserélhető alkatrészek használatát írták elő. A külső kialakításban a derékszögek és a lapos acél dominál – elsősorban költséghatékonysági okokból, belsőleg pedig a gyorsabban futó motorokra tértek át, az MTU motorjait használták. A G 1206 BB, a G 1201 BB továbbfejlesztett változata, számos köztes modellel, évtizedekig gyártásban volt, és különösen sikeresnek bizonyult, 2007-ben egy új tolatómozdony-változatot is kapott.

Az akkori zord gazdasági helyzetben a vállalat igyekezett bővíteni a kínálatát és az ügyfélkörét. A svájci–német BBC cég elektromos alkatrészeinek felhasználásával a MaK megkezdte dízel-elektromos mozdonyok gyártását – néhány közülük sikeresnek bizonyult, nevezetesen az EN 6400, amelyből 120 darabot vásárolt a Nederlandse Spoorwegen.

1992-ben a vállalat neve Krupp Verkehrstechnik GmbH-ra változott (a Krupp-csoport néhány más vállalatával együtt). 1994-ben a vállalatot eladták a Siemensnek, és a Siemens vasúti technológia részévé vált (Siemens Schienenfahrzeugtechnik, SFT).

1998. október 1-jén a kieli gyárat és a Moersben található fióküzemet eladták a Vossloh AG-nak. Ez a Vossloh Rail Vehicle Engineering (Vossloh Schienenfahrzeugtechnik GmbH) vagy rövidítve a VSFT nevet kapta.

A Vossloh irányítása alatt gyártott mozdonyok egy ideig a hagyományos MaK-logót viselték. 2003. április 23-án a vállalatot átnevezték Vossloh Locomotives GmbH-ra. Ezt 2020. május 31-én felvásárolta a CRRC. A vállalat 2022. szeptember 20. óta Vossloh Rolling Stock néven működik.

Korábbi tagvállalatok

Az építőipari berendezéseket gyártó részleg Atlas Terex GmbH néven ismert.

1983-ban a MaK Data System a Krupp MaK külső informatikai szolgáltatásának profitközpontjaként jött létre. 1995 óta önálló vállalatként üzemel MaK Data System Kiel GmbH néven.

2006-ban a Caterpillar motorgyár öntödéjét és a korábbi MaK-öntödét eladták az SHW Casting Technologies GmbH öntödei csoportnak, amely Gießerei Kiel GmbH vagy rövidítve GK néven működik.

Termékek

Dízelmozdonyok

1. generáció – MaK-rúdhajtású mozdonyok (1953–1967)
2. generáció (1965–1978)
Egyebek
  • V 36/V36.4 (1947–1948/1950, 14/18 példány)
  • ANB ETA1–ETA3 (1953, 3 akkumulátoros motorkocsi és 2 vezérlőkocsi)
  • MaK GDT (1953–1961, 11 példány)
  • DB V 60 (1956–1964, 381 példány)
  • DB V 65 (1955–1956, 15 példány)
  • DB V 80 (1951, 5 példány)
  • DB V 90 (1964–1969, 1971–1978, 371 példány)
    • MaK V 90 P (1965, 5 példány)
    • DB V 90/291 (1974–1978, 90 példány)
    • DB V 90/290 (1964–1969, 1971–1974, 276 példány)
  • DB V 100 (1958–1966, 335 példány)
    • DB V 100.10/211 (1958–1963, 109 példány)
    • DB V 100.20/212 (1959, 1962–1966, 216 példány)
    • DB V 100.30/213 (1966, 10 példány)
  • DB 215 (1970–1971, 45 példány)
  • DB V 160/216 (1965–1966, 25 példány)
  • DB 218 (1973–1979, 35 példány)
  • DB V 200 (1956–1957, 60 példány)
  • DB 627 (1974, 1981, 10 példány)
  • MaK 400 BB (1959, 1 példány)
  • MaK 600 C (1960–1961, 7 példány)
  • MaK 650 C (1962, 2 példány)
  • MaK V 100 PA/MaK G 1300 BB (1964–1969, 10 példány)
  • MaK G 1600 BB (1971–1976, 19 példány)
  • MaK 500 C (1959–1960, 2 példány)
  • MaK ULS (1979, 1982–1983, 4 példány, konténerrakodó vasúti munkagép)
  • BDnf 737 (1959, 1 példány, személyszállító kocsi)
3. generáció (1977–2016)
Exportmozdonyok

Villamosok

Páncélozott harcjárművek

Fordítás

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 Nördlich des Nord-Ostsee-Kanals History of the production at the factories in Kiel, www.loks-aus-kiel.de
  2. ↑ "Von der Maschinenbau Kiel AG zur Rheinmetall Landsysteme GmbH". Rheinmetall (német nyelven). 2023. január 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27.
  3. ↑ "MAK SYSTEM GESELLSCHAFT MBH - HEAVY ARMOURED SUPPORT SYSTEMS". Army-Technology.com (angol nyelven). 2000. szeptember 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27. {{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2000. szeptember 1. suggested (súgó)
  4. ↑ "MAK SYSTEM GESELLSCHAFT MBH - LIGHT AIRTRANSPORTABLE ARMOURED SYSTEMS". Army-Technology.com (angol nyelven). 2000. szeptember 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27. {{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2000. szeptember 1. suggested (súgó)
  5. ↑ "MAK SYSTEM GESELLSCHAFT MBH - LAND SYSTEMS". Army-Technology.com (angol nyelven). 2000. szeptember 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. január 27. {{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2000. szeptember 1. suggested (súgó)
  6. ↑ "Chronicle 1950-1998". Rheinmetall (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 27.
  7. ↑ Michael Brzoska; Peter Lock (1992). Restructuring of arms production in Western Europe. Stockholm International Peace Research Institute / Oxford University Press. 137–138. o. ISBN 9780198291473.
  8. ↑ "Chronicle 1999-2010". Rheinmetall (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 27.
  9. ↑ Caterpillar Inc., finalized its acquisition of German engine manufacturer MaK in December...
  10. ↑ A Caterpillar-hajómotorok weboldalán a MaK és a Caterpillar logók is szerepelnek mak-global.com Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. ↑ "Caterpillar Marine Product Guide". Caterpillar Marine.
  12. ↑ MaK 1st generation www.loks-aus-kiel.de
  13. 1 2 MaK - Loktypen für die Deutsche Bundesbahn (and subpages), www.;oks-aus-kiel.de
  14. ↑ MaK 2nd generations www.loks-aus-kiel.de
  15. ↑ "Standort Moers". loks-aus-kiel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2023. augusztus 13.
  16. ↑ MaK 3rd generation www.loks-aus-kiel.de
  17. ↑ Hilmes, Rolf (2011. szeptember 14.). "40 years of IFV Marder". Verein der Freunde und Förderer der Wehrtechnischen Studiensammlung (angol nyelven). Wehrtechnische Studiensammlung Koblenz. Hozzáférés: 2023. március 5.

További információk

Commons:Category:Maschinenbau Kiel (MaK)
A Wikimédia Commons tartalmaz Maschinenbau Kiel témájú médiaállományokat.