Éghajlata
A település éghajlata mérsékelten kontinentális. Az éghajlatot összhangban a Tuzla környékére általánosan jellemző időjárási viszonyokkal, meleg nyarak, valamint nagyon hideg, havas telek jellemzik. Az átlagos hőmérséklet januárban −4 °C és 4,5 °C, júliusban pedig 16 °C és 26,5 °C között alakul. A hőmérséklet csak ritkán süllyed −20 °C alá, illetve emelkedik 38 °C fölé. Az éves csapadékmennyiség megközelítőleg 1093 mm. A csapadék az év során viszonylag egyenletesen oszlik el, de júniusban a legmagasabb, átlagosan 121 mm. Október végétől március végéig havas időszak jellemző, jelentős hóeséssel, amely a térség éghajlatának természetes velejárója.
Története
A település neve onnan származik, hogy a szomszédos Mramorban található egy monumentális stećak, amely nemzeti örökség részét képezi. A stećakok köznyelvi „mramor” elnevezése előbb a felette lévő dombra, majd az egész településre kiterjedt, így a Mramor nevet kapta.
Mramor Novi Mramor (Stari Mramor) bányásztelepeként keletkezett a 20. század elején megnyílt lignitbányák mellett. A termelés a bányákban az Osztrák-Magyar Monarchia idején indult meg. Az akkori Mramor Kolona lakosságát 1948-ban számlálták meg először, amikor már 845-en laktak a településen. A bányászati termelés növekedésével a munkások száma is emelkedett. 1953-ban 1153, 1961-ben 1436 lakosa volt. 1961-ben a település nevét Mramor Novira változtatták. A Mramor bányaüzem 1958-ban kezdte meg a termelést, és a Kreka-bányavállalat egyik legfontosabb föld alatti lignitbányájává fejlődött. A bányák több száz, később több ezer embernek adtak munkát, lakótelepek és szolgálati lakások építését tették szükségessé, új utak, iskola, kultúrház és üzletek létesítését ösztönözték, vonzották a munkásokat Bosznia különböző vidékeiről, valamint Horvátországból és Szerbiából is. A legtöbb család megélhetése közvetlenül vagy közvetve a bányától függött. A férfiak többsége bányász volt, míg a nők gyakran a bánya kiszolgáló intézményeiben vagy Tuzla üzemeiben dolgoztak. Mramor nem önálló bányavidék volt, hanem a nagy Kreka szénmedence része. Az itt kitermelt lignit elsősorban a tuzlai hőerőműbe került, amely Bosznia-Hercegovina egyik legfontosabb villamosenergia-termelő létesítménye volt. A bánya ezért nemcsak helyi, hanem országos gazdasági jelentőséggel is bírt.
Mramor történetének legsúlyosabb eseménye 1990. augusztus 26-án történt, amikor a Dobrnja-Jug szénbányában bekövetkezett robbanás következtében 180 bányász vesztette életét. Ez volt a volt Jugoszlávia egyik legsúlyosabb bányaszerencsétlensége. A tragédia mély nyomot hagyott a helyi közösségben: családok százai maradtak apa vagy férj nélkül, és a bányászat jelentősége is fokozatosan csökkent ezt követően. Amíg boszniai háború után a szomszédos Mramor népessége csökkent, a bányászat visszaesett, és a lakosság egy része más városokba vagy külföldre költözött, Mramor Novi jóval népesebb maradt. 2013-ban a népszámlálás 1344 lakost talált a településen.
A Kreka bányavállalat az utóbbi években pénzügyi nehézségekkel küzd, de a termelés nem állt le. A vállalat rendszeresen vesz fel új dolgozókat, ami arra utal, hogy hosszabb távon is számolnak a Mramor üzem működésével. 2025-ben például több mint 200 új munkavállalóra írtak ki pályázatot a Kreka különböző üzemeibe, köztük Mramorba is. A szakmai tanulmányok szerint a mramori szénmezőben még jelentős lignitkészletek találhatók, ezért műszaki szempontból a kitermelés még évtizedekig folytatható lenne. Ugyanakkor a bánya jövőjét egyre inkább befolyásolja Bosznia-Hercegovina energiaátállása és a szénfelhasználás fokozatos visszaszorítására irányuló európai törekvés. Mramor Novi ma már nem klasszikus ipari kolónia, hanem egy vegyes jellegű település, melyet egyrészt a régi bányászlakások, másrészt családi házas övezetek jellemeznek. A lakosság jelentős része továbbra is Tuzlába jár dolgozni, míg mások a bányában vagy a szolgáltató szektorban találnak munkát.
Infrastruktúra
A település Tuzlával jó közúti összeköttetésben áll. A helyi utak a város felé, illetve észak felé, Srebrenik irányába vezetnek. Az önkormányzat az elmúlt években több helyi utat újított fel, valamint földcsuszamlások által károsított útszakaszokat is helyreállított. A település csatlakozik Tuzla városi ivóvízhálózatához, csatornarendszeréhez, villamosenergia-hálózatához. A földgáz helyett jellemzően egyedi fűtési rendszereket használnak. A közművek fejlesztése részben a bányavállalat, részben Tuzla városa révén valósult meg.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 34′ 33″, k. h. 18° 33′ 46″44.575800°N 18.562800°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 33″, k. h. 18° 33′ 46″44.575800°N 18.562800°E
