Kétvölgy

Nem tévesztendő össze a következővel: Kútvölgy.

Kétvölgy
A falu látképe az új kilátóból
Kétvölgy címere Kétvölgy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás	Szentgotthárdi
Jogállás	község
Polgármester	Doncsecz András Bálint (független)
Irányítószám	9982
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	96 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	15,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269444444, 16.22321111111146.882269°N 16.223211°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269444444, 16.22321111111146.882269°N 16.223211°E
Kétvölgy Pozíció Vas megye térképén
Kétvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétvölgy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kétvölgy (szlovénül: Verica-Ritkarovci, vendül: Verica/Virica-Ritkarofci, latinul: Perbese et Mechnuk, németül: Permisch und Riegersdorf) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.

1950-ben jött létre két korábbi község, Vashegyalja (ennek neve 1944-ig Permise volt) és Ritkaháza egyesítésével Ritkaháza ideiglenes néven. Mai nevét 1951-ben kapta.

Fekvése

Kétvölgy Vas megye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidéken elhelyezkedő szórványtelepülés, a 7458-as út mentén.

A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, kerített tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.

1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett terület, 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Legmagasabb pontja a 367 méteres Katinbrejg (Katalin-hegy).

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 71,4% szlovénnek, 1% németnek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 2,9%, felekezet nélküli 2,9% (20% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 56,1% szlovénnek, 5,1% németnek, 1% ruszinnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,3% volt római katolikus, 1% református, 4,1% egyéb keresztény, 5,1% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).

Érdekességek

A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, amely összefüggésben áll szentgotthárdi csata idején a környéken végbement eseményekkel. A legenda szerint törökök elástak egy aranyborjút ezen a területen. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.

Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.

1945 márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.

Története

Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.

A községekről 1387-ből találunk írásos említéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.

Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának. A település nevét laikusok ma is tévesen a ritka szóból származtatják, mivel úgy vélik a falu házainak ritkás elhelyezkedésére utal, noha ez az állapot az utóbbi években alakult ki. Korábban Ritkaháza szeres település volt. A Ritkaháza név magyarosított alak, amelyet hangzás utáni hangulati jelentésből adtak a falunak. Sokkal valószínűbb, hogy a település neve a német Richter (bíró) szóból származik.

1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból is kivette a két település a részét, név szerint ismerjük Permiséről Doncsecs János és Kovács Miklós, Ritkaházáról Goszlár József, Treiber József és Ipsics György (őt Pinkamindszenten sorozták be) honvédeket.

A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két községet Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, de Permise megőrizte a Vashegyalja nevet. 1950-ben ismét egyesítették őket, először Ritkaháza ideiglenes néven, végül 1951-ben kapta a végleges Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, akik a szlovén nyelv vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.

1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.

2007. október 17-én a magyar és a szlovén kormányfő, Gyurcsány Ferenc illetve Janez Janša lerakták a Kétvölgy és Felsőszölnök között kiépítendő út alapkövét. Orbán Viktor miniszterelnök Alenka Bratušek szlovén miniszterelnök jelenlétében 2014. január 10-én átadta az összekötő utat.

Nevezetességei

• A ritkaházi temető
• Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái
• Hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezetű, boronafalú parasztház a központi részen, a Fő utca 36. szám alatt
• Ritkaházai harangláb (1865)
• új kilátó: É 46° 52,653', K 16° 13,655'
• kulturális rendezvények: Nyitott Határ Napja, Nemzetiségi Falunap, Rábamenti Napok

Források

• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 855. o. ISBN 963-9257-02-8  
• Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monošter-Szombathely 1996.
• Az Őrség és a Vendvidék, B.K.L. Kiadó Szombathely 1998.
• Szentgotthárd és térsége programajánló 2004.
• A kétvölgyi lakosok elbeszélései
• Cartographia: Őrség és a Göcsej turistatérképe
• A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007. január 1.
• turistautak.hu: Kétvölgyi kilátó

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Kétvölgy térképe a TérképCentrumban Archiválva 2005. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek