Prolaktin

A prolaktin szerkezete

A prolaktin vagy laktotrop hormon vagy laktotropin egy fehérjehormon, amelynek elsődleges feladata, hogy szülés után megindítsa a tejelválasztást. Ezenkívül számos más hatással is rendelkezik, különböző gerinces fajokban több mint 300 folyamatra gyakorol kisebb-nagyobb befolyást. Halakban például az elektrolitegyensúlyt ellenőrzi. Ezenkívül citokinszerű hatással is rendelkezik és az immunrendszer egyik regulátora lehet. Főleg az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli, de kisebb mértékben más szövetekben is keletkezik.

Termelését a hipotalamusz neuroendokrin sejtjei szabályozzák. A dopamin gátolja, míg a tireotropinfelszabadító hormon serkenti a prolaktin szintézisét. Féléletideje a vérben 15-20 perc.

A prolaktint 1930-ban fedezte fel az amerikai Oscar Riddle.

Funkciói

A prolaktinnak több, egymástól távol álló hatása is van. Stimulálja a tejelválasztást. A terhesség alatt megnövekszik a koncentrációja a vérben, amitől az emlőmirigyek megnövekednek és felkészülnek a tej kiválasztásra; erre akkor kerül sor, amikor a terhesség végén a progeszteronszint leesik és a mellbimbón szopási inger jelentkezik. Néha az újszülöttek (fiúk és lányok is) mellbimbójából is szivárog tejszerű folyadék (ún. boszorkánytej), ami az anyai prolaktin és egyéb hormonok hatására történik. A prolaktin az egyik okozója az anyai viselkedésnek is.

A prolaktin a felelős a nemi közösülés utáni szexuális kielégülésérzetért. Ebben ellentétes a hatása a nemi izgalmat kiváltó dopaminéval. A túl magas prolaktinszint viszont libidóvesztést, férfiakban pedig impotenciát válthat ki. A sok prolaktin csökkenti a vér szexhormonszintjét: nőkben az ösztrogént, férfiakban a tesztoszteront. A mérsékelten magas hormonszint hatása azonban változó lehet, pl. nőkben csökkentheti, de akár növelheti is az ösztrogénmennyiséget.

A prolaktint néha a gonadotropinokhoz sorolják, bár az emberben csak gyenge luteotrop hatást fejt ki: a klasszikus gonadotrop hormonokat elnyomó hatása erőteljesebb; normál koncentrációban szupresszálja a gonadotropinfelszabadító hormon (GnRH) kiválasztását. Ennek mechanizmusa nem ismert, a GnRH-termelő sejteken nincs prolaktin-receptor (bár a hipotalamuszban van). A prolaktin férfiakban megnöveli a herék Leydig-sejtjein a luteinizáló hormon-receptorok számát, ezáltal növeli a tesztoszteron elválasztását.

Kimutatták, hogy elősegíti az idegrendszer oligodendrocitáinak fejlődését, amelyek az idegsejtek axonjainak mielinburkolatát biztosítják.

Ezenkívül segíti a terhesség végén az embrió tüdejének felületaktív anyagokkal való ellátását és szerepe van abban, hogy az anya immunrendszere tolerálja a magzatot. Elősegíti az idegsejtfejlődést mind a magzat, mind az anya agyában. Egérben növeli az elvesztett szőr visszanövéséhez szükséges időt.

Szabályozása

Az emberben a prolaktin az agyalapi mirigy elülső lebenyében, a méh különböző rétegeiben (decidua, miometrium), a mellben, a prosztatában és a fehérvérsejtekben biztosan termelődik (esetleg másutt is).

Az agyalapi mirigyben keletkezését a Pit-1 transzkripciós faktor szabályozza, amely több helyen is képes a prolaktingénhez kötni. Kísérletes körülmények között a tireotropinfelszabadító hormon és a vazoaktív intesztinális peptid elősegíti a prolaktin szekrécióját, de nem bizonyított, hogy a szervezetben is van hasonló hatásuk. Bizonyított, hogy az elsődleges stimulus a mellbimbókat érő szopó inger; ezt a hatást az idegek közvetítik a hormontermelő sejtek felé. Jelentős befolyással van a prolaktin termelésére az ösztrogén, amelynek hatására a hormontermelő sejtek megnagyobbodnak és közvetlenül is elősegíti a prolaktin produkcióját; egyúttal a gátló hatású dopamin szekrécióját is visszafogja.

A méh belső rétegében, az endometriumban a progeszteron növeli a prolaktintermelést, míg a középső, simaizmokból álló miometriumban és az emlő mirigyes szövetében csökkenti.

Feltételezik, hogy a prolaktin agyalapi mirigyen kívüli termelése a főemlősökre (és az emberre) jellemző tulajdonság, és az itt elválasztott hormon csak közvetlenül a termelő sejtekre (autokrin szabályozás) vagy közvetlen környezetükre (parakrin szabályozás) hat. Más gerincesekben (pl. egér) a hasonló szövetspecifikus hatásokat legalább 26 prolaktin-hatású fehérjével érhetik el. Ezek génjei a főemlősökből hiányoznak.

A prolaktinszint napi szinten és a menstruációs ciklust követve ingadozik. Legmagasabb az alvás REM-fázisa alatt és kora reggel. Sok emlősben évszakonként is változik.

A terhesség alatt a megnövekedett ösztrogén- és progeszterontermelés a prolaktinszintet is akár 10- vagy 20-szorosára emelheti. Az ösztrogén és a progeszteron gátolja a prolaktin tejelválasztást serkentő hatását; a szülés után az első kettő szintje meredeken lecsökken és az ideiglenesen magasan maradó prolaktinmennyiség megindítja a tejtermelést. A női hormonok stimuláló hatását a mellbimbókat érő mechanikus szopási inger váltja fel, ami idegrendszeri közvetítéssel az agyalapi mirigy elülső lebenyében megindítja a prolaktinképződést. Egyúttal a hátulsó lebenyben megkezdődik az oxitocin kiválasztása, amely az emlő simaizmaira hatva elősegíti a tej kilövellését. A szopási inger hosszú távú megszűnése után a tejtermelés egy-két hét alatt áll le.

Kimutatták, hogy apákban és terhes nők párjaiban magasabb a prolaktinszint, mint az egyedülálló férfiakban.

A hormon szintje megnövekedhet testi erőfeszítés, magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása, közösülés, mammográfia, kisebb sebészeti beavatkozás, epilepsziás roham után, fizikai/érzelmi stressz hatására. vagy Ecstasy kábítószer fogyasztásakor.

A prolaktin receptorai az emlőmirigyekben, petefészekben, agyalapi mirigyben, szívben, tüdőben, csecsemőmirigyben, lépben, májban, hasnyálmirigyben, vesében, mellékvesében, méhben, harántcsíkolt izmokban, a bőrben és az agy egyes területein találhatók meg.

Szerkezete

A prolaktinszint jellemző értékei
CsoportKoncentráció (µg/l)
nők, ciklus follikuláris szakasza

12,1

nők, luteális szakasz

13,9

nők, ovuláció idején

17

nők, terhesség 1. trimesztere

16

nők, terhesség 2. trimesztere

49

nők, terhesség 3. trimesztere

113

férfiak, 21-30 év

9,2

férfiak, 31-50 év

7,0

férfiak, 51-60 év

6,2

A prolaktin egy utólagosan módosított, másodlagos szerkezettel rendelkező fehérje (hasonlóan a növekedési hormonhoz). Szerkezetét három diszulfidhíd tartja össze. Többszörösen foszforilált és glikozilált, de ezek mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes molekulák között. Az agyalapi mirigy elsősorban nem-glikozilált formában bocsátja ki.

A prolaktinnak három formája létezik:

Közvetlenül szülés után a nagyobb molekulák valamivel nagyobb mennyiségben vannak jelen.

Mennyisége

Férfiak esetében 20, nőknél 25 µg/l fölötti prolaktinkoncentráció a vérszérumban már kórosnak minősül (hiperprolaktinémia); míg prolaktinhiány (hipoprolaktinémia) 5 (férfiak) illetve 3 µg/L (nők) alatt lép fel.

Kóroki szerepe

A magas prolaktinszint elnyomhatja a nemi hormonok (follikuluszstimuláló hormon, gonadotropinfelszabadító hormon) termelését, ami a herék vagy a petefészek csökkent működéséhez: nőkben a menstruációs ciklus zavarához, férfiakban impotenciához vezethet. Mivel epilepsziás roham alatt a prolaktin mennyisége megnő, ezzel elkülöníthető a nem-epilepsziás rohamoktól.

A túl magas hormonszint gyakrabban fordul elő, mint a túl alacsony. Az extrém magas szint az agyalapi mirigy elülső lebenyének tumorjára (prolaktinóma) is utalhat. A magas prolaktinszint egyik jellemző tünete a tejelválasztás megindulása akár nem szoptató vagy terhes nőkben, sőt férfiakban is; emellett mind férfiakban, mind nőkben csökken a libidó.

A túl kevés prolaktin tünetei lehet nőknél a petefészek működési zavara, metabolikus szindróma, szorongás, férfiakban impotencia, korai magömlés, oligozoospermia (alacsony spermiumszám), asztenospermia (a spermiumok csökkent mozgékonysága), ondóhólyag-alulműködés vagy hipoandrogenizmus. Szülés után a kis tejmennyiség egyik oka lehet a túl kevés prolaktin.

Jegyzetek

  1. 1 2 Bole-Feysot C, Goffin V, Edery M, Binart N, Kelly PA (1998. június). "Prolactin (PRL) and its receptor: actions, signal transduction pathways and phenotypes observed in PRL receptor knockout mice". Endocrine Reviews. 19 (3): 225–68. doi:10.1210/er.19.3.225. PMID 9626554.
  2. ↑ D.F. Horrobin (2012. december 6.). Prolactin: Physiology and Clinical Significance. Springer Science & Business Media. 13–. o. ISBN 978-94-010-9695-9.
  3. ↑ Bates R, Riddle O (1935. november). "The preparation of prolactin". Journal of Pharmacolgy and Experimental Therapeutics. 55 (3): 365–371.
  4. ↑ Lucas BK, Ormandy CJ, Binart N, Bridges RS, Kelly PA (1998. október). "Null mutation of the prolactin receptor gene produces a defect in maternal behavior". Endocrinology. 139 (10): 4102–7. doi:10.1210/endo.139.10.6243. PMID 9751488.
  5. ↑ Prolactinoma—Mayo Clinic
  6. ↑ Hoehn K, Marieb EN (2007). Human Anatomy & Physiology. San Francisco: Pearson Benjamin Cummings. 605. o. ISBN 0-8053-5909-5.
  7. ↑ Grattan DR, Jasoni CL, Liu X, Anderson GM, Herbison AE (2007. szeptember). "Prolactin regulation of gonadotropin-releasing hormone neurons to suppress luteinizing hormone secretion in mice". Endocrinology. 148 (9): 4344–51. doi:10.1210/en.2007-0403. PMID 17569755.
  8. ↑ Hair WM, Gubbay O, Jabbour HN, Lincoln GA (2002. július). "Prolactin receptor expression in human testis and accessory tissues: localization and function". Molecular Human Reproduction. 8 (7): 606–11. doi:10.1093/molehr/8.7.606. PMID 12087074.
  9. ↑ Gregg C, Shikar V, Larsen P, Mak G, Chojnacki A, Yong VW, Weiss S (2007. február). "White matter plasticity and enhanced remyelination in the maternal CNS". The Journal of Neuroscience. 27 (8): 1812–23. doi:10.1523/JNEUROSCI.4441-06.2007. PMID 17314279.
  10. ↑ Shingo T, Gregg C, Enwere E, Fujikawa H, Hassam R, Geary C, Cross JC, Weiss S (2003. január). "Pregnancy-stimulated neurogenesis in the adult female forebrain mediated by prolactin". Science. 299 (5603): 117–20. doi:10.1126/science.1076647. PMID 12511652.
  11. ↑ Larsen CM, Grattan DR (2012. február). "Prolactin, neurogenesis, and maternal behaviors". Brain, Behavior, and Immunity. 26 (2): 201–9. doi:10.1016/j.bbi.2011.07.233. PMID 21820505.
  12. ↑ Craven AJ, Nixon AJ, Ashby MG, Ormandy CJ, Blazek K, Wilkins RJ, Pearson AJ (2006. november). "Prolactin delays hair regrowth in mice". The Journal of Endocrinology. 191 (2): 415–25. doi:10.1677/joe.1.06685. PMID 17088411.
  13. ↑ Ben-Jonathan N, Mershon JL, Allen DL, Steinmetz RW (1996. december). "Extrapituitary prolactin: distribution, regulation, functions, and clinical aspects". Endocrine Reviews. 17 (6): 639–69. doi:10.1210/edrv-17-6-639. PMID 8969972.
  14. 1 2 Gerlo S, Davis JR, Mager DL, Kooijman R (2006. október). "Prolactin in man: a tale of two promoters". BioEssays. 28 (10): 1051–5. doi:10.1002/bies.20468. PMC 1891148. PMID 16998840.
  15. ↑ Norman, Anthony W.; Henry, Helen L., eds. (2014). "III. Structure, Synthesis, Secretion, and Target Cells of the Hypothalamic Releasing Hormones: E. Hypothalamic Control of Prolactin Secretion". Hormones. Academic Press. 66. o. ISBN 9780080919065. {{cite book}}: Unknown parameter |name-list-format= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)
  16. ↑ Zinger M, McFarland M, Ben-Jonathan N (2003. február). "Prolactin expression and secretion by human breast glandular and adipose tissue explants". The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism. 88 (2): 689–96. doi:10.1210/jc.2002-021255. PMID 12574200.
  17. ↑ Nelson, Randy F. (2011). An Introduction to Behavioral Endocrinology (Fourth ed.). Sunderland, Mass: Sinauer Associates Inc. 438. o. ISBN 0-87893-620-3.
  18. 1 2 3 "Prolactin". MedLine plus. Hozzáférés: 2014. október 24.
  19. ↑ Melmed S, Jameson JL (2005). "333 Disorders of the Anterior Pituitary and Hypothalamus". In Jameson JN, Kasper DL, Harrison TR, Braunwald E, Fauci AS, Hauser SL, Longo DL (eds.). Harrison's principles of internal medicine (16th ed.). New York: McGraw-Hill Medical Publishing Division. ISBN 0-07-140235-7. {{cite book}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  20. ↑ Mellers JD (2005. augusztus). "The approach to patients with "non-epileptic seizures"". Postgraduate Medical Journal. 81 (958): 498–504. doi:10.1136/pgmj.2004.029785. PMC 1743326. PMID 16085740.
  21. ↑ Sobrinho LG (2003). "Prolactin, psychological stress and environment in humans: adaptation and maladaptation". Pituitary. 6 (1): 35–9. doi:10.1023/A:1026229810876. PMID 14674722.
  22. ↑ "Ecstasy (MDMA) mimics the post-orgasmic state: impairment of sexual drive and function during acute MDMA-effects may be due to increased prolactin secretion". PubMed. Hozzáférés: 2015. augusztus 11.
  23. 1 2 Mancini T, Casanueva FF, Giustina A (2008. március). "Hyperprolactinemia and prolactinomas". Endocrinology and Metabolism Clinics of North America. 37 (1): 67–99, viii. doi:10.1016/j.ecl.2007.10.013. PMID 18226731.
  24. 1 2 3 4 Sabharwal P, Glaser R, Lafuse W, Varma S, Liu Q, Arkins S, Kooijman R, Kutz L, Kelley KW, Malarkey WB (1992. augusztus). "Prolactin synthesized and secreted by human peripheral blood mononuclear cells: an autocrine growth factor for lymphoproliferation". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 89 (16): 7713–6. doi:10.1073/pnas.89.16.7713. PMC 49781. PMID 1502189., in turn citing: Kiefer KA, Malarkey WB (1978. január). "Size heterogeneity of human prolactin in CSF and serum: experimental conditions that alter gel filtration patterns". The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism. 46 (1): 119–24. doi:10.1210/jcem-46-1-119. PMID 752015.
  25. ↑ Garnier PE, Aubert ML, Kaplan SL, Grumbach MM (1978. december). "Heterogeneity of pituitary and plasma prolactin in man: decreased affinity of "Big" prolactin in a radioreceptor assay and evidence for its secretion". The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism. 47 (6): 1273–81. doi:10.1210/jcem-47-6-1273. PMID 263349.
  26. ↑ Leite V, Cosby H, Sobrinho LG, Fresnoza MA, Santos MA, Friesen HG (1992. október). "Characterization of big, big prolactin in patients with hyperprolactinaemia". Clinical Endocrinology. 37 (4): 365–72. doi:10.1111/j.1365-2265.1992.tb02340.x. PMID 1483294.
  27. ↑ Kamel MA, Neulen J, Sayed GH, Salem HT, Breckwoldt M (1993. szeptember). "Heterogeneity of human prolactin levels in serum during the early postpartum period". Gynecological Endocrinology. 7 (3): 173–7. doi:10.3109/09513599309152499. PMID 8291454.
  28. 1 2 Kauppila A, Martikainen H, Puistola U, Reinilä M, Rönnberg L (1988. március). "Hypoprolactinemia and ovarian function". Fertility and Sterility. 49 (3): 437–41. PMID 3342895.
  29. ↑ Banerjee S, Paul P, Talib VJ (2004. augusztus). "Serum prolactin in seizure disorders". Indian Pediatrics. 41 (8): 827–31. PMID 15347871.
  30. ↑ "Etiology, diagnosis, and treatment of secondary amenorrhea". Hozzáférés: 2013. november 7.
  31. 1 2 Corona, Giovanni; Mannucci, Edoardo; Jannini, Emmanuele A; Lotti, Francesco; Ricca, Valdo; Monami, Matteo; Boddi, Valentina; Bandini, Elisa; Balercia, Giancarlo; Forti, Gianni; Maggi, Mario (2009). "Hypoprolactinemia: A New Clinical Syndrome in Patients with Sexual Dysfunction". Journal of Sexual Medicine. 6 (5): 1457–1466. doi:10.1111/j.1743-6109.2008.01206.x. ISSN 1743-6095. PMID 19210705.
  32. ↑ Pituitary Hormones—Advances in Research and Application: 2013 Edition. ScholarlyEditions. 2013. június 21. 62–. o. ISBN 978-1-4816-7922-0.
  33. ↑ Prabhakar VK, Shalet SM (2006). "Aetiology, diagnosis, and management of hypopituitarism in adult life". Postgrad Med J. 82 (966): 259–66. doi:10.1136/pgmj.2005.039768. PMC 2585697. PMID 16597813.
  34. ↑ Robert F. Dons; Frank H. Wians, Jr. (2009. június 17.). Endocrine and Metabolic Disorders: Clinical Lab Testing Manual, Fourth Edition. CRC Press. 103–. o. ISBN 978-1-4200-7936-4.

Fordítás