Szlovén Vasutak

Szlovén Vasutak
Típus	vasúttársaság állami tulajdonú vállalat
Jogelőd	Jugoszláv Vasutak
Alapítva	1991
Székhely	Ljubljana
Iparág	vasút vasúti közlekedés
Tulajdonos	Szlovénia (1)
Forma	részvénytársaság
Árbevétel	422 888 000 € (2018)
A Szlovén Vasutak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovén Vasutak témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Szlovén Vasutak (Holding Slovenske železnice d.o.o. – rövidítve: SŽ) Szlovénia állami vasúttársasága. 1991-ben, az ország függetlenné válásakor alakult meg.

Története

Mivel a mai Szlovénia területe az első világháború végéig Ausztriához tartozott, ezért részben a Déli Vasút, részben a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak (kkStB) tulajdonában volt a vasúthálózat.

• 1846. Graz és Celje között megépül Szlovénia első vasútja
• 1849. Megérkezik az első vonat Ljubljanába, az akkori Laibachba
• 1918. A Monarchia felbomlásával a kkStB szlovéniai vonalait a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság vasútja, az SHS veszi át (1929-től: Jugoszláv Államvasutak (JDŽ)).
• 1924. A Déli Vasút utódja, a Duna–Száva–Adria Vasút / Donau–Save–Adria Eisenbahn-Gesellschaft (DSA, DOSAG) szlovéniai vonalait is államosítják.
• 1936. Az 1945-ig olasz fennhatóság alá került Trieszt–Postojna és Pivka–Fiume közötti vonal villamosítását az FS fejezi be. A második világháború után Szlovénia 17 olasz villamos mozdonyhoz jut.
• 1961. Megérkeznek az első, USA-ban gyártott 661-esek, a „Kennedy” dízelmozdonyok
• 1970. Forgalomba állnak a német gyártmányú 711-es dízel motorvonatok
• 1991. Szlovénia függetlenségével megalakul a Slovenske Železnice. Elindul az első EuroCity vonat, a Mimara-EC.
• 2000. Megkezdi menetrendszerű üzemét az új InterCitySlovenija szolgáltatás keretében a szlovén Pendolino. Megérkeznek az első villamos Desirók.

Vonalak

Az 1208 km hosszú normál nyomtávú hálózat 50,5%-a (609,7 km) villamosított. A hálózat legnagyobb része 3 kV egyenárammal villamosított. Dobova és a Horvátországgal közös határ között, valamint Őrihódostól a Magyarországgal közös határig 25 kV feszültségű és 50 Hz-cel váltakozó feszültséggel került kiépítésre a felsővezeték hálózat. Jesenice és az Ausztriával közös határ közötti szakasz az osztrák szabványoknak megfelelően 15 kV feszültségű és 16,7 Hz-cel villamosított.

Fővonalak:

• Ljubljana–-Zidani Most–-Celje–-Pragersko–-Maribor (–-Graz)
• Ljubljana–-Pivka–-Sežana(–-Trieszt)
• Ljubljana–-Jesenice (–-Villach)
• Pivka–-Ilirska Bistrica (–-Fiume)
• Divača–-Koper
• Zidani Most–-Celje–-Dobova (–-Zágráb)
• Pragersko – Ormosd –- Muraszombat –-Őrihodos (–-Zalaegerszeg)

Vonatok

• ICS – InterCitySlovenija, minőségi belföldi vonat (Koper-)Ljubljana-Maribor között, nagysebességű Pendolino szerelvénnyel. A helyjegyváltás kötelező.
• EC – EuroCity vonat, összeköttetést biztosít a környező európai nagyvárosokkal
• IC – InterCity vonat, belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt
• MV – Mednarodni vlak, nemzetközi gyorsvonat
• RG – Regionalni vlak, sebesvonat, csak a fontosabb helyeken áll meg
• LP – Potniški vlak, személyvonat, minden állomáson megáll

A Velencébe közlekedő Casanova-EC szintén Pendolino szerelvénnyel közlekedik.

Az RG és LP vonatok kivételével valamennyi vonatra pótjegyet (dodatka) kell fizetni. Az InterRail bérlettel utazóknak csak az ICS vonatra kell pót-, illetve helyjegyet váltaniuk. Nemzetközi forgalomban az Olaszországba közlekedő vonatokon kötelező a helyjegyváltás.

Magyarországról Szlovéniába az alábbi vonatok közlekednek:

• Citadella (nemzetközi InterCity): Budapest–Muraszombat–Ljubljana
• Retro Istria (nemzetközi gyorsvonat): Budapest–Muraszombat–Ljubljana–Koper/Rijeka (csak nyáron közlekedik)

Kapcsolódó szócikkek

• Bohinji vasútvonal

1. ↑ "www.slo-zeleznice.si/images/skupina/letna-porocila/2018/Letno_porocilo_2018_SPLET.pdf" (PDF). Hozzáférés: 2020. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)