Szarvaslak
| Szarvaslak (Rogašovci) | |
 | |
| Szarvaslak látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Szarvaslak |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Edvard Mihalič |
| Irányítószám | 9262 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 235 fő (2020. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 28,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 238 m |
| Terület | 40,1 (2,95) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 19″, k. h. 16° 02′ 04″46.805314°N 16.034439°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 19″, k. h. 16° 02′ 04″46.805314°N 16.034439°E | |
 | |
| Szarvaslak község elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaslak témájú médiaállományokat. | |
Szarvaslak (korábban Rogasócz, szlovénül: Rogašovci, régen vendül Rotgašovci, németül: Reissen) falu és Szarvaslak község központja a Muravidéken, Szlovéniában. Lakosainak száma 235 fő (2020. január 1.).
Fekvése
Muraszombattól 30 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Lendva-patak partján, a szlovén-osztrák határ mellett fekszik.
A község (járás) települései
Szarvaslakon kívül Dióslak (Nuskova), Gedőudvar (Ocinje), Határfalva (Kramarovci), Hegyszoros (Sotina), Kismáriahavas (Fikšinci), Perestó (Pertoča), Rétállás (Ropoča), Seregháza (Serdica), Vasvecsés (Večeslavci) és Vízlendva (Sveti Jurij) falvak tartoznak a községhez.
Története
1365-ben még "Pezkfolua" néven említik először abban az oklevélben, melyben Széchy Miklós és testvére átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, viszont a király Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal, köztük Peszkfaluval, a mai Szarvaslakkal.
A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Eredetileg "Rogasócz" néven szerepelt a térképeken. Fényes Elek a tótsági járásról is szóló könyvében Rotgacsócsként írja és 278 lakót említ, amelyből ketten evangélikusok voltak. A falu a vízlendvai templom fiókegyháza volt. A 19. században lett neve Szarvaslakra magyarosítva.
Vályi András szerint " ROGASOCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Györgyhöz közel, mellynek filiája, jeles javai vagynak, de határja sovány."
Fényes Elek szerint " Rogasócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 200 lak."
Vas vármegye monográfiája szerint " Szarvaslak, Lendva menti község, 66 házzal és 413 r. kath. és ág. ev. vallású, vend és német lakossal. Postája helyben van, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Földesurai a Nádasdyak voltak."
1910-ben 526, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1941-ben a magyar hadsereg a német Wehrmachttal közösen foglalta el, 1945-től ismét Jugoszlávia része, ekkor a kollektív bűnösség nevében a környék német kisebbségét is elűzték.
1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szarvaslak is a része.
A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 278, az egész községnek 3399 lakója volt. 1991-ben még 358-an laktak itt.
Népesség
| 2020 | 235 |
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt torony nélküli kápolnája.
- A faluban található ásványvízforrás és mész gyártásával is foglalkoznak, a környező hegyvidék ugyanis rendelkezik ezen ásványi anyagokkal.
Jegyzetek
- 1 2 "Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. 2020. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 28.
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Források
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 509. o. ISBN 963-9257-15-X
További információk
- Szarvaslak község hivatalos oldala
- Szarvaslak Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja Archiválva 2008. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
