Szind

Szind (Săndulești)
Szind látképe
Szind látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzind
Rangközségközpont
Irányítószám407500
SIRUTA-kód55320
Népesség
Népesség684 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság48 (2011)
Népsűrűség30,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság454 m
Terület22,48 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 23° 44′ 49″46.593889°N 23.746944°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 23° 44′ 49″46.593889°N 23.746944°E
Szind weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szind témájú médiaállományokat.

Az unitárius templom szemből
A görögkatolikus templom

Szind (románul Săndulești vagy Sândulești, korábban Sând) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Tordától nyugatra, a Tordai-hasadék keleti bejáratánál, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete

Első írásos említése 1176-ból maradt fenn Zind néven. További névváltozatai: Scint (1288), Stend, Zend és Send (1332-1335). A hivatalos úton keletkezett román Săndulești a Sandu férfinév képzős alakja.

Története

A rómaiak az itt bányászott mészkőből és alabástromból építették a mai Torda helyén Potaissa városát. A kőbánya közelében római kori települést tártak föl.

Magyar lakossága a reformáció idején unitárius vallásra tért és később is megmaradt hite mellett. Unitárius lakóinak többsége 1775-ben jobbágy volt. A 17. században válhatott román többségű településsé. Görögkatolikus egyházközsége 1737-ben már létezett, és 1948-ig folyamatos volt működése.

A 19–20. században intenzíven művelték a falutól északkeletre lévő kőbányát. Innen származott a tordai építkezésekhez szükséges cement, az itt talált kaolint például a batizi edények gyártásánál használták. A mészkő szállítására az első világháború előtt iparvasutat építették Tordáig, amelyet egészen 1999-ig használták a mészkő szállítására. Hossza tíz kilométer, nyomtávja 760 mm-es volt. Az 1940-es évekig hajtányok is közlekedtek rajta.

Szind környékén 1944 őszén ádáz harcok folytak, és temetőjében mintegy félszáz katona nyugszik.

Népessége

Látnivalók

Gazdasága

A kőbánya további hasznosítását tervezik.

Híres emberek

Unitárius parókia

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Orbán Balázs: Torda város és környéke, Budapest, Arcanum, 2003, ISBN 963-9374-74-1
  3. ↑ Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története. Kolozsvár, 2009, 2. köt., 353. o.
  4. ↑ "Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 4.
  5. ↑ Tordai tűzözön Archiválva 2015. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu, 2015. május 2.
  6. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  7. ↑ uo. 1264-es sorszám
  8. ↑ "Csíkszentkirályi Bors Mihály végrendelete". 2008. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. március 16.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek