Teleaulax

Teleaulax
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Cam
Csoport: Pancryptista
Törzs: Cryptista
Altörzs: Cryptophyta
Osztály: Cryptophyceae
Rend: Pyrenomonadales
Család: Geminigeraceae
Nemzetség: Teleaulax
Hill 1991
Fajok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Teleaulax témájú rendszertani információt.

A Teleaulax a Cryptophyceae Geminigeraceae kládjának nemzetsége.

Történet

D. R. A. Hill írta le először 1991-ben a Teleaulax acuta fajjal. 1992-ben az 1939-ben W. Conrad által Rhodomonas amphioxeiának nevezett fajt átnevezte Teleaulax amphioxeia névre. Novarino et al. 1994-ben a molekuláris filogenetikailag a Teleaulaxszal rokon Plagioselmisbe helyezték.:659

Clay et al. a Teleaulax ismertetőjegyeként a pirenoid előtti nukleomorfot írta le, de akkor az egyetlen ismert belső ultraszerkezetű faja a T. acuta volt, 2010-ben García-Carlos et al. a pirenoid és a sejtmag közti helyét mutatták ki más fajokban.:658–659 Deane et al. 2002-ben a Teleaulaxot meghatározó morfológiai jellemzőket pleziomorfnak, így filogenetikailag kevés információt szolgáltatónak tekintette.:659

2012-ben írták le Laza-Martínez et al. a Teleaulax gracilist és minutát.

A Teleaulax merimbula csak eredeti leírásából ismert, és nem írták le molekulárisan.:658

Morfológia

Könnycsepp alakú. 1 kloroplasztisza van hármas csoportokban lévő tilakoidokkal, ennek nukleomorfa a pirenoidok és a sejtmag közt van. Hosszú garatja van, nincs bemélyedése,:649 ékszerűen szűkül sejtteste hátul.:658

Életciklusbeli különbségek

Haploid állapota 3–8 μm hosszú, 2–5 μm széles, míg diploid állapota 5–13 μm hosszú, 3–6 μm széles.

Diploid alakja középső ventrális sávja ferdén halad antapikális irányba, hossza mintegy 2,5 μm, míg a haploid egyenesen halad, és 4 μm hosszú.

Mindkét alak ostorai eltérő hosszúak, a diploid állapotban a ventrális ostor hosszabb, míg a haploidban a dorzális.

Földrajzi különbségek

A T. acuta különböző földrajzi helyeken jelentős morfológiai heterogenitást mutat, amit már 2005-ben feltételezett Novarino.:658

Életmód

Mixotróf: heterotróf és Synechococcus-fajokba tartozó baktériumokat eszik, emellett fotoszintézisre is képes.

A T. gracilis többé-kevésbé egyenesen és harmonikusan úszik, ostorai általában egyenesek és előre néznek, a T. acuta is egyenesen úszik, de kevésbé harmonikusan. A T. amphioxeia lassú és gyors mozgás közt váltakozik hirtelen irányváltásokkal, a T. minuta a többi fajénál hosszabb ideig áll, a T. merimbuláét nem figyelték meg.:658

Élőhely

Tengerek parthoz közeli részén fordul elő, valamint édesvízben is megtalálható, egyes fajai mindkét környezetben élhetnek, mivel bizonyos tengeri példányok 18S rDNS-szekvenciái azonosak az édesvíziekéivel.

Életciklus

Életciklusa haplodiploid, a T. amphioxeia haploid alakját a Plagioselmisbe sorolták korábban Plagioselmis prolonga néven, a T. minuta a Plagioselmis nannoplanctica fajjal, a T. acuta egy meg nem nevezett faj CR-MAL11 törzsével alkot párt.

Anyagcsere

Cr-fikoeritrin 545-öt tartalmaz.

Ökológia

A szén-dioxid-koncentráció és az algivorok száma nem befolyásolja jelentősen mennyiségét.

Kölcsönhatások

Teleaulax-fajokat, elsősorban T. amphioxeiát esznek az obligát mixotróf kleptoplasztikus Mesodinium rubrum és Mesodinium major csillósok és legalább 20 mixotróf és 6 heterotróf páncélos ostoros. A M. rubrumot a Dinophysis caudata eszi, így szerzi meg a Teleaulax plasztiszát. A Strombidium basimorphumban a Teleaulax bekebelezése után annak genetikai anyaga több mint 5, az arról átírt anyag pedig legalább 4 napig fennmarad, ez alapján viszonylag hosszan fennálló aktív zsákmánytranszkripció történik, ami magyarázhatja a bekebelezett kloroplasztiszok túlélését. A Mesodinium–Teleaulax plasztiszasszociáció feltehetően más mikrobiális kölcsönhatásoktól függetlenül jött létre.

Az első Teleaulax-zsákmányt tartalmazó Mesodinium-kultúra 2004-ben jelent meg.

A leginkább tanulmányozott kleptoplasztikus Mesodinium-faj a planktonikus M. rubrum, azonban a Mesodinium coatsi is képes megtartani több Cryptophyta-faj, például a Teleaulax amphioxeia kloroplasztiszát, és a korábban levesztett plasztiszt könnyen újra cseréli. A plasztisz megléte a plasztisz nélküli Mesodiniumhoz képest feltehetően az abban történő fotoszintézis miatt gyorsítja növekedését.

A Dinophysis a Teleaulaxot nem közvetlenül fogyasztja, hanem a M. rubrum fogyasztásával, melyben a Teleaulax-plasztiszok plasztisz-mitokondrium komplexben vannak jelen, ezzel szemben a Dinophysis plasztiszait 2 membrán határolja, és nincs nukleomorfuk vagy mitokondriumuk.

Életciklusbeli változások

Haplodiploid életciklusa különböző szakaszai különböző niche-ekben élnek: a diploid állapot sok oldott nitrogént tartalmazó alacsony besugárzású környezetben él, míg a haploid kevés oldott nitrogént tartalmazó magas besugárzásúban.

Genetika

A nem fotokémiai hatáscsökkentéssel és hőelvezetéssel kapcsolatos ycf20 nem található meg ptDNS-ében.

2015-ben szekvenálták a T. amphioxeia ptDNS-ét, mely a Rhodomonas salina szekvenciájához hasonlít, és jelentős szinténia található köztük, hossza 129 772 bp, 143 fehérje-, 30 tRNS-kódoló génje és 2 rRNS-operonja van. DNS-polimeráz III-génjét (dnaX) valószínűleg Firmicutes-fajból szerezte horizontális géntranszferrel a R. salinához hasonlóan, míg a psbN-t reverztranszkriptáz-gént tartalmazó intron nélkül kódolja önálló gén. 143 fehérjekódoló génjéből 135 startkodonja ATG, 7-é GTG, 1-é TTG, 124 stopkodonja TAA, 15-é TAG, 4-é TGA. 44 riboszomális fehérjéje van.

A T. amphioxeia mitokondriális genomja legalább 43 442 bp, GC-tartalma 32,8%, rendelkezik fordított ismétlődő szakasszal. Pozitív irányban 42, negatívban 31 génje íratik át. 45 fehérje-, 26 tRNS-kódoló génje és 4 ismeretlen funkciójú nyitott leolvasási kerete. Intronjai II-es csoportbeliek, csak cox1 génje rendelkezik intronnal, ahol 2 intron van.

Nehézségek

Bár gyakori a tengerben, nehezen izolálhatók fajai egyalgás kultúrákban érzékenységük és szaporításuk nehézsége miatt.

Jegyzetek

  1. ↑ Clay, Brec; Kugrens, Paul; Lee, Robert (1999. október). "A revised classification of Cryptophyta". Bot J Linn Soc. 131 (2): 131–151. doi:10.1111/j.1095-8339.1999.tb01845.x.
  2. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Hill DRA (1991). "A revised circumscription of Cryptomonas (Cryptophyceae) based on examination of Australian strains". Phycologia. 30: 170–188.
  4. ↑ Guiry, M. D.; Guiry, G. M. "Rhodomonas amphioxeia W.Conrad 1939". AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. Hozzáférés: 2024. október 18.
  5. ↑ "Teleaulax amphioxeia (W.Conrad) D.R.A.Hill, 1992". WoRMS. World Register of Marine Species. Hozzáférés: 2024. október 18.
  6. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Laza-Martínez A, Arluzea J, Miguel I, Orive E (2012. november 5.). "Morphological and molecular characterization of Teleaulax gracilis sp. nov. and T. minuta sp. nov. (Cryptophyceae)". Phycologia. 51 (6): 649–661.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ Hamilton M, Mascioni M, Hehenberger E, Bachy C, Yung C, Vernet M, Worden AZ (2021. december 21.). "Spatiotemporal variations in Antarctic protistan communities highlight phytoplankton diversity and seasonal dominance by a novel cryptophyte lineage". mBio. 12 (6). doi:10.1128/mBio.02973-21. PMC 8669470. PMID 34903046. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. 1 2 3 4 5 Altenburger A, Blossom HE, Garcia-Cuetos L, Jakobsen HH, Carstensen J, Lundholm N, Hansen PJ, Moestrup Ø, Haraguchi L (2020. szeptember 11.). "Dimorphism in cryptophytes-The case of Teleaulax amphioxeia/Plagioselmis prolonga and its ecological implications". Sci Adv. 6 (37). doi:10.1126/sciadv.abb1611. PMC 7486100. PMID 32917704. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. 1 2 3 Yoo YD, Seong KA, Jeong HJ, Yih W, Rho J-R, Nam SW, Kim HS (2017. augusztus 11.). "Mixotrophy in the marine red-tide cryptophyte Teleaulax amphioxeia and ingestion and grazing impact of cryptophytes on natural populations of bacteria in Korean coastal waters". Harmful Algae. 68: 105–117.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Wu W, Wang L, Liao Y, Huang B (2015. augusztus 12.). "Microbial eukaryotic diversity and distribution in a river plume and cyclonic eddy-influenced ecosystem in the South China Sea". MicrobiologyOpen. 4 (5): 826–840. doi:10.1002/mbo3.282. PMC 4618614. PMID 26268071.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑
  12. ↑ Rial P, Garrido JL, Jaén D, Rodríguez F. "Pigment composition in three Dinophysis species (Dinophyceae) and the associated cultures of Mesodinium rubrum and Teleaulax amphioxeia". J Plankton Res. 35 (2): 433–437. doi:10.1093/plankt/fbs099.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. ↑ Kim JI, Yoon HS, Yi G, Kim HS, Yih W, Shin W (2015. június 5.). "The Plastid Genome of the Cryptomonad Teleaulax amphioxeia". PLoS One. 10 (6). doi:10.1371/journal.pone.0129284. PMC 4457928. PMID 26047475. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  14. ↑ Song Q, Zhao F, Hou L, Miao M (2024. január 8.). "Cellular interactions and evolutionary origins of endosymbiotic relationships with ciliates". ISME J. 18 (1). doi:10.1093/ismejo/wrae117. PMC 11253213. PMID 38916437. Hozzáférés: 2024. október 18. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  15. ↑ Needham DM, Fichot EB, Wang E, Berdjeb L, Cram JA, Fichot CG, Fuhrman JA (2018. június 13.). "Dynamics and interactions of highly resolved marine plankton via automated high-frequency sampling". ISME J. 12 (10): 2417–2432. doi:10.1038/s41396-018-0169-y. PMC 6155038. PMID 29899514.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ Miyagishima SY (2023. november 11.). "Taming the perils of photosynthesis by eukaryotes: constraints on endosymbiotic evolution in aquatic ecosystems". Commun Biol. 6 (1150). doi:10.1038/s42003-023-05544-0. PMC 10640588. PMID 37952050.
  17. ↑ Kim M, Kang M, Park MG (2019. január 11.). "Growth and chloroplast replacement of the benthic mixotrophic ciliate Mesodinium coatsi". J Eukaryot Microbiol. 66 (4): 625–636. doi:10.1111/jeu.12709. PMC 6766864. PMID 30561091.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  18. ↑ Kim E, Archibald JM (2010. június 10.). "Plastid evolution: gene transfer and the maintenance of 'stolen' organelles". BMC Biol. 8 (73). doi:10.1186/1741-7007-8-73. PMC 2883544. PMID 20594287.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  19. 1 2 3 Kim JI, Tanifuji G, Jeong M, Shin W, Archibald JM (2022. október 8.). "Gene loss, pseudogenization, and independent genome reduction in non-photosynthetic species of Cryptomonas (Cryptophyceae) revealed by comparative nucleomorph genomics". BMC Biol. 20 (1): 227. doi:10.1186/s12915-022-01429-6. PMC 9548191. PMID 36209116. Hozzáférés: 2024. október 18.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  20. ↑ Kim JI, Yoon HS, Yi G, Shin W, Archibald JM (2018. április 20.). "Comparative mitochondrial genomics of cryptophyte algae: gene shuffling and dynamic mobile genetic elements". BMC Genomics. 19 (275). doi:10.1186/s12864-018-4626-9. PMC 5910586. PMID 29678149.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk