Visk

Visk (Вишково)
Visk főtere
Visk főtere
Visk címere
Visk címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásHuszti járás
KözségVisk község (2020. június 12. – )
Rangvárosi jellegű település
Alapítás éve1271
PolgármesterJaroszlav Hajovics
Irányítószám90454
Körzethívószám+380 3142
Népesség
Teljes népesség8288 fő (2019. jan. 1.)
Magyar lakosság3699 (45,4%)
Népsűrűség1 575,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület5,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 29″, k. h. 23° 24′ 59″48.058139°N 23.416444°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 29″, k. h. 23° 24′ 59″48.058139°N 23.416444°E
Visk (Kárpátalja)
Visk
Visk
Pozíció Kárpátalja térképén
Visk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visk témájú médiaállományokat.

Visk (ukránul: Вишковo [Viskovo], 1992-ig Вишкове [Viskove], oroszul: Вышково [Viskovo], szlovákul: Višková, románul: Văşcova) szeliscse Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban. Visk község székhelye.

Fekvése

Huszttól 20 km-re délkeletre, a Tisza völgyében, a Marangos-patak partján fekszik. A szóban forgó viski patakot Marangos-pataknak hívják, mert a Marangos-hegyben ered.

Nevének eredete

Neve a szláv Vys személynévből származik.

Története

1271-ben említik először Visket.

Visket V. István magyar király adta a Hontpázmány nemzetségből származó Ujhelyi család őseinek, Marchaleus fiainak, Mykov és Chepán mestereknek 1271-ben, és az adományt IV. László magyar király, majd III. András magyar király is megerősítette, mint ekkor már Máramaros vármegyéhez tartozó birtokot. 1300-ban a család a király kérésére lemondott birtokáról, cserébe a kezdetben Ugocsa vármegyéhez tartozó Rakasz, Fekete-Ardó, Nyírtelekpuszta falvakat kapta. 1308-ban a fő sószállító helységek neve között – Técső, Talaborfalu és Sziget mellett – Visk is szerepelt.

Határában egy kúp alakú hegyen állott vára, amelyet a Hontpázmány nemzetségbeli Martelus fiai, Mikó és Csépán emeltek 1281 és 1298 között. Először 1299-ben említik, majd 1300-ban III. András magyar király visszacserélte. 1329-ben Károly Róberttől városi rangot kapott. A 14. század közepéig a viski vár királyi birtok volt, majd Máramaros vármegye központja lett. A Tiszamenti öt koronaváros legnagyobbika egykor szász település volt.

1657-ben a lengyelek égették fel. 1717-ben a krími tatárok pusztítottak itt, rájuk a település határában a husztiakkal egyesült viskiek súlyos csapást mértek. 1786-ban éhínség pusztított.

Református népiskolája 1556-ban nyílt meg.

Az 1730-as években a koronabirtokok a kamara kezébe kerültek, Visk koronavárosi kiváltságait 1834-ben veszítette el. 1730 és 1780 között vásártartási joga volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott. 1939 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

1918-ban a bevonuló románok, majd a csehek pusztították. 1944-ben először teljes zsidó lakosságát magyar csendőrök, később magyar férfi lakosait az oroszok hurcolták el, 70%-uk lágerekben vesztette életét.

1976 és 2024 között városi jellegű település rangja volt.

Népessége

1910-ben 4839 lakosából 3871 magyar, 831 ruszin és 126 német anyanyelvű volt.

8000 lakosának 40%-a magyar nemzetiségű, a többi ruszin.

2001 óta 8142 lakosából 3699 magyar (45,4%), a többi ukrán.

Látnivalók

A Saján Szanatórium mellett, az úgynevezett Villa-völgyben található a mesterségesen kialakított Sajáni-tó. A tó alkalmas vízibiciklizésre, sétálásra, úszásra, a tó partján sütögetőhelyek is várják az érdeklődőket. A tavat az Avas-hegyvonulat veszi körül.

Híres emberek

Képek

Testvérvárosai

Visk testvérvárosai a következők:[forrás?]

Ország Város Vármegye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Paks Tolna
Magyarország Magyarország Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg
Magyarország Magyarország Fegyvernek Jász-Nagykun Szolnok
Románia Románia Máramarossziget Máramaros

Jegyzetek

  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal (2019. június). "Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року" (PDF). Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2019 (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. június 25.
  2. ↑ A viski nyelvjárás szerint: Marangas. Maranyos-patak nem létezik.
  3. ↑ "Archivált másolat". 2013. november 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 8.
  4. ↑ Ablonczy Bálint (2022. december 22.). "Egész Erdély legrégebbi faszerkezetét találták meg – a vistai csodatemplom titkai". valaszonline.hu. Hozzáférés: 2022. december 25.
  5. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források

További információk